Több mint hetven előadást tartott csak ebben az évben, megtapsolták Brüsszelben, Düsseldorfban, háromszor járt már itt az indiai nagykövet, a napokban pedig német fiatalok látogattak hozzá. Bogdán László, a köcsögmentesítésről elhíresült polgármester falujában jártunk, ahol a politikusok a mai napig, egymásnak adva a kilincset, tanulmányozzák a cserdi modellt.


Hamar rátalálunk a Pécstől harminc kilométerre lévő településre. A falu olyan kicsi, hogy már el is hagynánk, ha nem vesszük észre az út közepén álló, kezével hadonászó piros kabátos fiatalembert. Bogdán László, Cserdi első embere nagy rutinnal irányítja a munkásokat, de ha kell, saját maga hordja a trágyát, tolja a talicskát. Most éppen a virágültetés fortélyait magyarázza a ránk ügyet sem vető falusiaknak. Merthogy érkezésünk híre ma már kevésbé bolygatja fel a falu jól megszokott mindennapjait: egy hároméves, napszemüveget viselő cigány kislány hamar pózba vágja magát fotós kollégánknak, a falu lakossága viszont már csak legyint az újabban egyre többször érkező újságírók láttán. Meg hát ők amúgy sem szeretnek szerepelni, inkább kérdezzük a Lacit, ő ennek a történetnek a főszereplője.

Bogdán László 40 éves, magas, jó kiállású fiatalember. Tavaly ősszel a harmadik ciklusának vágott neki mint polgármester. Éppen hogy nyert. Meglepő módon egyetlen kihívóját szintén Bogdán Lászlónak hívták. Talán összetévesztették a falusiak a neveket, tesszük hozzá magyarázatot keresve a szoros eredményre, de ő csak sejtelmesen legyint, más okokat látva a történet mögött. Hogy mit, azt nem árulja el, inkább a találkozásunk óta eltelt egy év eredményeiről kezd el beszélni.

– A polgármesteri hivatal vadonatúj. Úgy kapáltuk össze az árát – mutat büszkén a szépen rendbe tett hivatali épületre, miközben beinvitál minket egy kávéra.

Az ajtón belépve meglepődünk: négy­ezer kötetes könyvtár és egy számítógépes szoba áll a cserdi fiatalok rendelkezésére.

– Innen indul minden – mutat körbe a polgármester. – Az oktatást kell fejleszteni, hogy a cigány polgárok ne potyogjanak ki az iskolából. Merthogy polgárok ők mind. Ugyanolyanok, mint a magyarok: emberek.

Köcsögmentesítés

Sokan állítják, Cserdi egyike lehetne a sok halálraítélt, cigánylakta településnek Magyarországon, ha a polgármesterét nem Bogdán Lászlónak hívnák. A falu első embere két éve úgynevezett köcsögmentesítő programjával hívta fel magára a figyelmet, célként megfogalmazva, hogy visszaszorítsa a romák által elkövetett bűnözést a faluban. Egy napon felkerekedett és Pécsre, börtönlátogatóba vitte a helyi fiatalokat. Azért, hogy lássák, mi történik velük, ha a rossz útra lépnek. Könyörtelen őszinteséggel szembesítette a fiatalokat a börtönviszonyokkal, beleértve a szexuális erőszakot is… Sikert aratott: kétéves polgármestersége alatt az addigi évi hatszáz bűncselekmény harminchatra csökkent.

Tavaly újabb akcióval hívta fel magára a figyelmet, amikor elindította a köcsögmentesítés második fejezetét: a romákkal szembeni sztereotípiákra építve, piros Zsigulival járták az országot, benne bólogatós kutyával, szőrös kormánnyal, a visszapillantón rózsafüzérrel. Így osztottak szét több mint hat tonna élelmet az ország rászorulóinak. Ma már komoly témákat boncolgatva, tréningeket tart az ország romák lakta településein, ebben az évben már vagy a hetvenet. Beszél Istenről, cigányságról, hazaszeretetről, arról, hogy a cigányok nem hülyék. Viselkedni is tanítja őket, mert szerinte a cigányság legnagyobb baja az, hogy nem tud viselkedni. Pedig ezen múlik sok minden. Az a fontos, ki miként neveli a gyerekeit, hogyan vezeti a háztartását. Az ilyen beszélgetések alkalmával tanította meg őket arra, hogyan kell a boltban kenyeret, a vonatra jegyet venni, szavakat kiejteni.

Eredmények

A közel ötszáz lelkes faluban évek óta ismeretlen fogalom a munkanélküliség, segélyt sem osztanak egykönnyen. Pedig 2006-ban egy lapát volt a hivatal minden vagyona. A falu elérte, hogy mára többmilliós traktorokkal mennek neki a földeknek. Emellett két falubusz és az ősszel tizenhét fővel induló óvoda jelentik a falu büszkeségeit.

Bogdán László sorolja az elért eredményeket. Az ételt maguknak termelik. Negyven hektár után vesznek fel területalapú támogatást, nemrég ültettek fél hektár hagymát, fokhagymát, öt hektáron krumplit. Megvannak azok a fóliaházak is, ahová több tízezer paradicsom- és paprikapalánta kerül majd a napokban. Ha csak nem fagy el, aggódik a polgármester. De volt a falunak tíz disznója, amíg le nem vágták az összeset, a legnagyobb elérte az öt mázsát. Tervben van egy savanyítóüzem építése önerőből, vályogtéglából. Hatezer tégla már elkészült hozzá.

Saját márkanevet is indítanának: az első cigány márkanév a Lasipe, ami magyarul annyit tesz, jóság. E néven forgalmaznak majd fadobozos krumplit, fokhagymát, cserdi kolbászt. Ha minden jól megy, a vállalkozás hat ember megélhetését fogja biztosítani. Nyáron pedig romburgert, azaz lecsóval töltött cigány hamburgert szeretnének árusítani a Sziget fesztiválon. Mindezek mellett arra a tizenhét középiskolás diákra a legbüszkébbek, akik közül ketten rendőrnek, ketten pedig szakácsnak tanulnak.

Cserdiben a fiatalok nemcsak a tanulásban, hanem a sportban is élen járnak: a beszerzett kondigépek mellett tizenhat fős dzsúdótanfolyammal büszkélkedhet a falu lakossága. Egy barcsi sportrendezvényről Szabó Ferenc hatdanos mester közreműködésével nemrég tizenegy érmet hoztak haza, két aranyat, egy ezüstöt és nyolc bronzot. Úgy, hogy reklámszatyrokkal vágtak neki az útnak. A faluban sokan az „ős cigány erőben” vélik megtalálni a magyarázatot a sikerre, a polgármester inkább a dzsúdó nevelési irányzatát tartja a legfontosabbnak.

– A dzsúdó tanulásának nem az a célja, hogy ártsunk másoknak, hanem az, hogy legyőzzük gyengeségeinket és jobb emberekké váljunk – mondja Bogdán László, akit évek óta faggatnak az előadásain, mi a véleménye a magyarországi cigányság helyzetéről.

Ő a tapasztalatait tudja megosztani. Azt, hogy nagyok az előítéletek a cigánysággal szemben.

– Elmondtam, ők is emberek. Az alázat, a felelősség, a tisztelet, a család és a hazaszeretet fontosságát emeltem ki. Bennünk ez mind megvan, csak ki kell hoznunk magunkból. Ma Magyarországon a cigányok és a magyarok között nincs párbeszéd, nincs olyan fórum, ahol ezt megtehetnénk. A cigánykérdésre mindenki problémaként és nem feladatként tekint. Ez itt a gond.

Ezeket hangsúlyozva járja Bogdán László évek óta az országot. Tartott már előadásokat az ország legkülönbözőbb egyetemein, a Corvinuson, az ELTE-n, szabadegyetemeken, nagyváro­sokban, nemrég például Sopronban. Persze nem csak ő utazik, hozzá is jönnek. Ellátogatott már a faluba Alföldi Róbert, Hau­mann Péter, háromszor az indiai nagykövet, nemrég pedig Bokros Lajos hívta meg egy beszélgetésre, Budapestre.

– Mi lesz a téma? – kérdezzük

– Majd rávilágítok az ő tehetetlenségükre és az én viselkedési zavaraimra – mondja nevetve.

Bogdán László országos előadásainak köszönhetően Cserdi mára kilépett az elszigeteltségből. Olyannyira, hogy manapság csapatépítő tréningeket szerveznek ide az ország minden szegletéből. Most épp az egyik nagy nemzetközi cég vezető munkatársa látogatott a faluba. A fiatalember, aki kérte, hogy a nevét ne írjuk le, közlekedésmérnök a fővárosban, régi jó barátként jött terepszemlére. Azt mondja, azért, hogy 14 vállalati munkatárs május végén majd igazán jól érezhesse magát a településen. A legfontosabb szerinte mégis az, hogy a pesti kollégák lássák, létezik ilyen szegmese is az életnek. Észre kell venniük a fővárosiaknak, ha az ember jól végzi a dolgát, eljuthat bárhová. Cserdi kitűnő példa erre. A munkatársak hálásak lesznek majd, hogy ide eljöhetnek, mondja a fiatalember, aki cserébe együttműködést ajánl a falu informatikai hátterének fejlesztéséhez.

Nem félnek

A hivatal óriási körasztalánál ülünk. Egy kiterített papírlapon a falusiak által megfogalmazott célokat tanulmányozzuk. Merthogy az itteniek nemcsak holmi statisztikai adatok. Telve vannak érzésekkel és vágyakkal. Diánának például az a legfontosabb, hogy a családja egészséges legyen, emellett fogyni akar. Márió a családját szeretné biztonságban eltartani.

– Ehhez képest jól becsajozott – nevet a polgármester.

Tamás Józsi pedig megígérte: jobban oda teszi magát a munkához. Őt egyébként az okoskodásai miatt mindenki csak Tamás Gáspárnak hívja, utalva a közismert liberális filozófusra, Tamás Gáspár Miklósra.

Az egyik polcon végül megpillantjuk a civil becsületrendet, amivel nemrég Bogdán Lászlót a munkája elismeréseként kitüntették, az elismerést a fővárosi Petőfi Múzeumban adták át, márciusban pedig tehetséggondozó nagykövetnek nevezték ki. Büszkén tekint a tárgyakra, pedig vannak fontosabb kérdések az életben.

Például a Jobbik. Le kell győzni a szélsőjobbos gondolkodást, mondja. Nem fél a szélsőségesektől, azon már túl van. Ha a cigányok tudnak majd viselkedni, a Jobbik megerősödése nem lesz nagy durranás. A populizmus a baj. Vona Gábor lassan már egyedüli hazafiként láttatja magát, pedig a cigányok is azok, mondja. Magyar és európai állampolgárként is úgy gondolja: a szélsőjobboldalhoz tartozni szégyen. Pedig járt már a faluban Vágó Sebestyén jobbikos országgyűlési képviselő, akivel parázs vitát folytatott a szélsőségekről, cigányságról, közmunkáról. Őszintén elmondta a politikusnak, polgármesterként azon dolgozik, hogy a Jobbik ne kerüljön kormányra Magyarországon, mert nem engedhető meg, hogy ez az ország olyan irányt vegyen, amitől majd szégyenkezhetünk tíz év múlva.

– Ha egy bomberdzsekis gyerek mondja, hogy szereti a hazáját, azt feltétlenül elhiszi bárki. Ha én mondom ezt, az amolyan burleszk, angol humornak tűnik – tárja szét a kezét Bogdán László, utalva a szélsőségesek cigánysággal szembeni sztereotípiáira.

A polgármester ezért nem hisz másban, csak a változásban és a viselkedésben. A köcsögmentesítés is arról szólt, hogy a cigányok tanuljanak meg viselkedni, és hogy a cigányságban végre merüljön fel az igény a változásra. Igény arra, hogy bármennyire szegény, nem elvenni, hanem adni akarjon másoknak. Talán ez a legfontosabb.

Takó Szabolcs