Gyógyító növények, gyógyító kövek

Gyuri bácsi neve ma már fogalom. Életművet alkotott: megteremtette a saját legendáját – ismerik el szerte az országban és persze Bükkszentkereszten, ahol a gyógynövények gyűjtése, termesztése iparággá fejlődött. Gyuri bácsi ma már a legnagyobb munkáltató a faluban: a család gyógynövényboltot, szárító- és aprítóüzemeket működtet, és az egyre növekvő igények miatt Budapesten is gyógynövényboltot nyitott. Huszonegy állandóra bejelentett alkalmazottal, tíz idénymunkással és további hatvan-nyolcvan gyakornokkal, diákkal gyűjtik szezonálisan a gyógynövényeket, miközben a termesztést is egyre nagyobb érdeklődés kíséri. Egyre népszerűbb a gyógyteák fogyasztása, a budapesti Bank utcai üzlet előtt gyakran kígyózó sorok állnak. A hírlevelüket több mint húszezer e-mail-címre küldik el. Idén immár hetedik alkalommal rendezték meg a gyógynövénynapokat Bükkszentkereszten, ahol Gyuri bácsi előadásait hagyományosan különböző programok, többek közt gyógynövény-felismerés, gyógynövénykert-látogatás, tanácsadás, egészségügyi szűrések egészítik ki. A látogatók száma idén is meghaladta a tízezret. Az óriási érdeklődés legfőbb okát Gyuri bácsi abban látja, hogy szerte a világon és hazánkban is egyre nő a kereslet a természetes gyógymódok iránt, az egészséges táplálkozás, a megelőzés egyre fontosabb szerepet kap. – Nyugat-Európában több gyógyszer alapanyaga valamilyen gyógynövény. A nálunk mérgezőnek kikiáltott fehér fagyöngyöt Németországban immunerősítésre, gyógyszer formájában rák ellen alkalmazzák. Franciaországban pedig magas vérnyomásra. Ugyancsak Németországban orvos írja fel receptre az orbáncfüvet. Az orbáncfű hatóanyaga, a hypericin depresszióellenes, nyugtató hatású szer, az Alzheimer-kór egyik orvosok által is elismert ellenszere. Ami azonban Nyugat-Európában természetes, az nálunk még akkor is gyerekcipőben jár, ha egy sor gyógynövényt a fejlett Nyugat épp tőlünk vett át. Miközben Magyarország 1988-ban még a második helyen állt Európában a gyógynövényexport terén, mára sajnos a hatodik helyre szorultunk vissza. Pedig rengeteg embernek, köztük cigányoknak is munkát lehetne adni az elsősorban kézimunkát igénylő folyamatban, amely a gyűjtést követően tisztításból, osztályozásból, aprításból, szárításból, újabb tisztításból, újabb osztályozásból, rostálásból, mérésből és gondos csomagolásból áll. Ma már körülbelül hatvanféle gyógytea, teakeverék és egyéb készítmény kapható Gyuri bácsi üzleteiben, a citromfűtől az aranyvesszőn át a cickafarkfűig, az erdei szederlevéltől a galagonyáig, a fehér akácvirágtól a gyújtoványfűig. A gyógynövények fogyasztása azonban gondos és körültekintő alkalmazást igényel. Többségüket korlátlan ideig lehet fogyasztani, de akadnak közöttük szép számmal olyanok, amelyek a gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek: az orbáncfű például a szívgyógyszerek felszívódását lassítja, vérhígító hatású, a fogamzásgátlók hatását csökkenti, és fehér bőrűeknél fényérzékenységet okozhat. Többek közt ezért okoz óriási fejtörést az EU 2004-ben elfogadott irányelve, amely alapján a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények gyógyhatásra való hivatkozással nem hozhatók forgalomba. Az egykomponensű teák, amennyiben gyógyszerkönyvi minőséget képviselnek, kizárólag a patikákban vásárolhatók meg. A gyógyszerkönyvi minősítés megszerzése azonban hosszú, bürokratikus folyamat. A teák forgalmazásának másik módja, hogy azokat élelmiszerré minősítik át. Ebben az esetben a terméknek meg kell felelnie az élelmiszerre vonatkozó jogszabályoknak. Csakhogy a gyógynövények élelmiszerré történő átminősítését követően a terméken nem lehet betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat feltüntetni, ami igen nagy hátrány. Gyuri bácsi gyógyteáinak csomagolásán is mindössze a növény magyar és latin neve, a mennyisége, az elkészítés módja, a gyártó és a lejárati idő szerepel. Míg a gyógyszerekhez betegtájékoztatót mellékelnek, a gyógynövények csomagolásán még a gyógyhatásra vonatkozó ajánlás sem szerepelhet. Marad tehát az ismeretterjesztés, a személyes tanácsadás, a különböző kiadványok, könyvek és publikációk. Utóbbiak jelentőségét bizonyítja, hogy Szabó György egyik műve a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete forrásmunkáinak jegyzékében szerepel. A gyógynövények egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre szolgáló alkalmazása a teljes elutasítástól mára ugyan eljutott a széles érdeklődéssel kísért elfogadásig, de a gyógyszer- és élelmiszerlobbi nyomását nem sikerült teljesen áttörni. Hosszú út vezetett idáig, de még hosszabb van hátra. Hasonló a helyzet az oktatás terén is. Lakatos Márk, a Károly Róbert Főiskola mérnöktanára, a gyógynövény szak szakfelelőse a Demokratának elmondta, nagyon nagy hiányosságnak tartja, hogy a következő tanévtől megszűnik a felsőfokú szakképzést biztosító gyógynövény szak, amely 2010-ben indult a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán. – A középfokú agrárszakképzésből és a kertésztechnikusi képzésből is hiányzik a gyógynövényismeret, amely most már csak a főiskolai vagy egyetemi kertészmérnökképzésben szerepel, noha óriási igény lenne rá, még akkor is, ha ez az ágazat a kertészeti ágazatok legfiatalabb tagja – tudtuk meg Lakatos Márktól, aki szerint az iskolai rendszerű agrárszakképzésbe elengedhetetlenül szükséges lenne beemelni a gyógynövényes ismereteket. Lakatos Márk 2011 óta kísérletezik Gyuri bácsival közösen a vadon termő bükki gyógynövények termesztésbe vonásával. Eddig a közönséges orbáncfű és a közönséges szurokfű termesztése járt sikerrel. A palántákat a gyöngyösi főiskola tangazdaságában nevelték, üzemi gyakorlat keretében. A tavalyi a kezdeti sikereket látva idén már tízezer cserépnyi orbáncfüvet termesztenek a Bükkben Gyuri bácsival közösen. Ennek a kísérletnek a jelentőségét növeli, hogy ezen a 600 méter fölötti tengerszint feletti magasságon egyébként nincs hagyománya a kertészeti termesztésnek, így a gyógynövénytermesztésnek sem. De gondolta volna valaha Gyuri bácsi, hogy 85 éves korára mintagazdaságot hoz létre, amikor évekig kosárral a kezében a miskolci Búza téri piacra járt, gyógynövényeket árulni? Saját bevallása szerint akkor ezen nem gondolkozott, csak tette a dolgát. – A történet nagyon régen kezdődött. Hatévesen már ismerkedtem a gyógynövényekkel, mindig vonzott a bükki táj élővilága. A nagymamámtól nagyon sokat tanultam. Ám a kommunizmus éveiben nem lehetett nyíltan beszélni semmiféle alternatív gyógymódról, és sok titok rejtve maradt az emberek elől – mondta a Demokratának Szabó György, akivel az Őz utcai házának kertjében találkoztunk. A festői környezet már önmagában is gyógyító hatású, nem beszélve Bükkszentkereszt szubalpesi klímájáról, amelynek különlegesen oxigén- és ózondús levegője túlzás nélkül mondható, hogy szinte a világon egyedülálló. Alig néhány hasonló klimatikus adottságokkal rendelkező hely van a világon, de mind messze a Kárpát-medencétől: az egyik Ausztráliában, a másik Kanadában, a harmadik Japánban található. Ezt ma még mindig nagyon kevesen tudják. Rejtve maradt a „gyógyító kövek” legendája is, amelyet ma már Boldogasszony-kőnek neveznek. Csak az öregek tudtak a kövek gyógyító erejéről, sok népi hiedelem és csodálatos gyógyulás legendája kapcsolódott hozzá, de nem mert róla senki beszélni. Egyszer azután megtört a jég. Egyre többen zarándokoltak a kövekhez, órákig időztek a Lófőtisztás közvetlen közelében található gyógyhelyen, gyűltek a virágcsokrok, a köszönetnyilvánítás apró emlékei, a mécsesek. Gyuri bácsi is évekig figyelte az akkor már buszokkal érkező zarándokokat, míg végül úgy döntött, ennek utánajár. Megbízott egy geológus-mérnök csoportot, akik földmérő műszerekkel mérték a kövek közelében mérhető sugárzást. Rádium- és uránium-sugárzást azonosítottak, de olyan csekély mértékűt, amely a hivatalos mérési adatok szerint kizárólag gyógyítási célra használható. Ekkor már világos volt minden. A hegy gyomrában a mélyben ered a Miskolc-tapolcai barlangfürdő forrása, amelynek vize szintén enyhén radioaktív, ezért kitűnően alkalmas reumatológiai és egyéb mozgásszervi betegségek kezelésére. A sugárzás a hegy tetején is mérhető. – Sejtettem, hogy ez lehet a háttérben. Emlékszem, amikor 1955-ben megjelent egy orosz repülőgép három katonatiszttel a fedélzetén és sugárzásmérővel mérték be a Bükköt, uránt keresve. Ezt követően a pécsi uránbányászok két évig fúrták körbe a falut, de csalódottan távoztak. Azt mondták, nem eléggé dús hasadó anyagnak, csak gyógyításra jó. A gyógyító kövek környékén egyébként az egyik gyógynövény, a kapcsos korpafű is jelzi a rádium jelenlétét – támasztja alá a méréseket a növényvilág szemszögéből is Gyuri bácsi, öreg barátjával, Ladányi Józseffel ekkor határozta el, hogy a gyógyító köveknél egy kis kápolnát emel. – Egy gyönyörű, fából faragott Mária-szobrot álmodott a kápolnába, ölében a kis Jézussal, hálából a Boldogasszonynak, akinek a közbenjárásáért és a gyógyulásért már eddig is több ezren imádkoztak ezen a helyen – ezt már Jámbor Flórián, a település polgármestere mondta a július 22-ei szoborszentelés alkalmával, hozzátéve, hogy a szobor talapzatát az önkormányzat adományozta Bükkszentkeresztnek és az oda látogatóknak. A kápolnát ünnepélyes keretek közt Böjte Csaba ferences rendi szerzetes szentelte fel. A megrendítő pillanatot nehéz szavakba foglalni. A legenda bizonyítást nyert, a találgatások igazolást. A néphiedelemből Böjte Csabának köszönhetően a katolikus egyház áldását élvező zarándokhely lett. Gyuri bácsi és néhai Ladányi József, valamint Bükkszentkereszt önkormányzatának jóvoltából az álom valóra vált. Ma kápolna áll azon a helyen, ami nekik a legkedvesebb: a gyógyító köveknél, ahol mindenki megpihenhet, testben és lélekben. Hernádi Zsuzsa