A kormány becsületbeli ügynek tekinti, hogy sikeres várossá tegye Pécset, miután az önkormányzati választáson nagy bizalmat kapott a polgármester és a képviselő-testület – jelentette ki nemrégiben Orbán Viktor Pécsett, utalva a város és a kormány között kötött megállapodásra. Páva Zsolt polgármesterrel az egyezség részleteiről, a magasház elhúzódó bontásának okairól és az állítólagos bodai atomtemető kérdéséről is beszélgettünk.

– Ötpontos megállapodást kötöttek a kormánnyal. Miért volt erre szükség?

– Elég sok témát boncolgattunk. Balkáni ügyek, a Déli Kapu kérdése, Pécs kulturális történései. De a leglényegesebb az az ötpontos megállapodás aláírása, amely Pécs számára meghatározó jelentőségű az elkövetkezendő esztendőkben. Ezek közül első helyen szerepelnek a város gazdasági érdekei. Pécs nincs könnyű helyzetben. A városnak rengeteg kulturális, oktatási előnye van, de mindezek mellett van egy nagy hátránya is, mégpedig a gazdaság gyenge állapota. Amíg az ország különböző részein komoly előrelépés történt ennek fejlesztése tekintetében – nézzük például Miskolcot –, Pécs a bányaipar összeomlása után egyedül maradt. Egyszerűen nincs, ami a helyébe lépett volna. Emellett látható, hogy erős kulturális identitása van a városnak, amelyet valamilyen módon támogatni szükséges. Erős kultúra csak erős gazdaság mellett képzelhető el.

– Mit lehet tudni a megállapodás pontos részleteiről?

– Pécs azt kérte a kormánytól, hogy azok az infrastrukturális feltételek, amelyek ahhoz kellenek, hogy erős gazdaságpotenciálja legyen, megvalósuljanak. Két területre összpontosítottunk. Az egyik az, hogy a már meglévő mellé egy újabb, legkevesebb kilencvenhektáros ipari parkot hozzunk létre, megteremtve ezzel a feltételeket az új munkahelyekhez. Emellett a kormány segítségével ipari parkunk mellé üzemcsarnokokat is építünk. Pécsre az elmúlt években ugyanis olyan cégek kerültek, amelyek igényelték az ipari területen túli munkacsarnokok meglétét. Így került például a városba a Harman elektroakusztikai cég, amely egy korábbi vállalkozás által elhagyott telephelyen tudott csak magának helyet találni. Eddig az volt a jellemző, ha nem volt ilyen terület, akkor a cégek inkább elmentek máshova. Akad olyan vállalkozás, amely a Pécs közeli Cserkúton termel, itt találtak maguknak ilyen jellegű épületeket. A beruházás gyakorlatilag százötven méterre található a város közigazgatási határától, ennek ellenére nem Pécsnek, hanem a kistelepülésnek adóznak, holott az ott dolgozók egy része pécsi lakos.

– Milyen pontok szerepeltek még a megállapodásban?

– A másik programpont szorosan kapcsolódik a város földrajzi fekvéséhez. A város ugyanis egy teknőben fekszik, amelyen keresztülfolyik az úgynevezett Pécsi- vagy Fekete-víz. A patak medencéje a pécsi ipar szülőhelyeként maradt meg a helyiek emlékezetében: működött itt húsipari üzem, korábban egy baromfi-feldolgozó, a Pécsi Bőrgyár. Egy része ma is elhanyagolt állapotban van. Ezeket a barnamezős területeket szeretnénk most újrahasznosítani. Egyrészt rekultiválnánk a folyó medrét, másrészt a kormány támogatásával újabb beruházások valósulhatnának meg a patak mentén. A kormány összefoglalva tehát vállalta az ipari park bővítését, csarnokok építését, valamint ennek a barnamezős területnek a fejlesztését. Ezek a legfontosabb programpontjai a megállapodásnak.

– Pontosan milyen gyakorlati segítséget nyújt majd a kormány? Pénzt adnak a városnak?

– Nem egészen. A kormány területeket vásárol, megfinanszírozza a csarnokmegépítési programot, valamint támogatja ennek a barnamezős beruházásnak a megvalósulását. A területvásárlások költségei nagyjából 3-4 milliárd forintot tesznek ki, a csarnoképítések még egyszer ennyit jelentenek. A megállapodás ezen része tehát nagyjából nyolcmilliárd forintba kerül.

– A kormánnyal közösen úthálózat-fejlesztésre is gondoltak…

– Gazdaságfejlesztő hatású, de már Pécs környékére fókuszál a megígért két útfejlesztési-program. A kormány úgy döntött, hogy jövőre megindul az M6-os továbbépítése a horvát határig, ami azért fontos, mert a város rákapcsolódhat az úgynevezett észak–déli korridorra, amely egészen Belgrádig megy. Ennek nem mellékes szála az M60-as autópálya kérdése, amely Bolytól indul, amelyet Pécstől kell továbbvezetni Barcsig, vagyis a szomszédos megyében lévő drávai átkelőpontig. Arra kaptunk ígéretet, hogy ez a szakasz 2018-tól megépül mind a két irányba haladva. Mindez hozzájárulhat Pécs gazdaságának a fellendítéséhez.

– Úgy látszik, az ellenzéknek mindez nem elég: Szakács László, a szocialisták országgyűlési képviselője üveggyöngynek nevezte Orbán Viktor ígéreteit, mondván az M6-os meghosszabbítását, az elkerülőút és a Dráva-híd megépítését már 2010-ben megígérte a kormány.

– Úgy gondolom, ha valaki üveg­gyöngynek nevezi azt az intézkedéssorozatot, amely évtizedekre meghatározza Pécs fejlődési irányát, az magára vessen.

– Az ötpontos megegyezés egyik pontja szorosan kapcsolódik a kultúrához, mégis hozzájárulhat a helyi gazdaság fellendítéséhez. Miről van itt szó pontosan?

– A Pécsi Tudományegyetemen pillanatnyilag kétezer-háromszáz fő a külföldi hallgató száma, kilencven százalékuk orvosi képzésben vesz részt. Ezt a számot szeretnénk felemelni ötezer főre a ciklus végére. Ez egy komoly vállalás, hiszen ennek az infrastrukturális háttere egyelőre hiányzik. Tanárokra, kollégiumokra van szükség, a kormány ebben szintén a partnerünk. A külföldi diákok egyébként több mint hárommilliárd forintot költenek éves szinten a városban. Ha a hallgatói létszám megduplázódik, nyilván a helyi fogyasztás is jelentős mértékben emelkedik majd, erősítve ezzel Pécs gazdasági helyzetét. De a város kulturális életét meghatározó Kodály Központ és Zsolnay Kulturális Negyed életében is jelentős változások indulnak el. Napi működésüket jelenleg egy nonprofit kft. felügyeli, amely eddig minden évben ötszázmillió forint támogatást kapott az államtól. A kormány most egy munkacsoportot állít fel, célul kitűzve, hogy az éves ad hoc jellegű támogatással szemben öt évre előre megoldjuk a működtetését.

– A kormány a sportfejlesztésben is támogatásáról biztosította a várost…

– Az úgynevezett Füzes dűlő városrészben megindult a Rátgéber László által fémjelzett Nemzeti Kosárlabda Akadémia építése. Ez a program folytatódik – és erre kaptunk ígéretet miniszterelnök úrtól – az új többfunkciós városi sportcsarnok megépítésével, amelyhez fedett uszoda is csatlakozik. Ehhez kapcsolódik egy élményfürdő projekt is. Itt jegyzem meg, hogy a városban egy teljes körű felmérés zajlott, „Pécs 2020” címen, amely során arra voltunk kíváncsiak, hogy az előttünk álló ciklus fejlesztési forrásait milyen célokra használnák fel a pécsiek. A miniszterelnök úrral kötött megállapodás is ezekre a pécsi polgárok által támogatott célokra épül.

– Az öt programponton túl, úgy hírlik, a bodai atomtemető kérdésében is megállapodtak a kormánnyal. Miről szól pontosan ez a történet?

– Politikai hisztéria folyik már hónapok óta a bodai atomhulladék-lerakó ügyében. Hozzá kell tegyem, hogy egyelőre semmilyen döntés nem született a kérdésben, ráadásul a beruházás legelőbb 2035-ben lenne aktív. Éppen ezért nem értem az ellenzéknek a hirtelen népszavazási kezdeményezését sem. A Pécstől tizenhárom kilométerre lévő települést is érintve, évek óta komoly kutatások folynak arról, hova lehetne szállítani majd a paksi atomerőmű elhasznált fűtőelemeit. Több helyszín is felmerült, többek között Boda is. A miniszterelnök úr egyébként kiemelt fontosságú ügyként kezeli a történetet, és biztosított minket, hogy döntés csak a pécsiek, Pécs környékiek véleményének a figyelembevételével történhet.

– Pécs látképét évtizedek óta meghatározó huszonöt emeletes lakóház bontását az ígéretek szerint már tavaly ősszel meg kellett volna kezdeni. Ehhez képest még mindig áll. Mi történt?

– A kormány tartotta az ígéretét, hogy a nagyjából egymilliárd forintba kerülő bontás költségét teljes mértékben finanszírozza. Megvan tehát a pénz, annyi történt, hogy jogi értelemben különböző, az eljárást lassító „műveletek” indultak el.

– Például?

– Egyszerűen megtámadták a felszámolóbiztos azon döntését, amelynek során az önkormányzat tulajdonába került a magasház. Tették ezt annak ellenére, hogy a város már bejegyzett tulajdonosa volt az ingatlannak. A bíróság nem vette figyelembe azt a közérdekű helyzetet sem, hogy az épület életveszélyes, bármikor összedőlhet. Jelenleg ott tart az ügy, hogy egy új eljárás keretében ismét licitálni kell az ingatlanra. Ezzel nagyjából egy évet csúszik az ingatlan bontása. Bízom benne, hogy hamarosan pontot tehetünk az ügy végére.

– 2010-ben hatezer új munkahelyet ígért a pécsieknek. Sikerült ezt tartani?

– Betartottuk a választási ígéretünket. A közmunkásokkal együtt számolva közel ennyi munkahely jött létre a városban. Mindezt a munkaügyi központ adatai is alátámasztják. A miniszterelnök úrral köttetett megállapodás pedig a mostani ciklus végére újabb hatezer munkahelyet fog jelenteni. Ha ez megvalósul Pécs végre csatlakozhat azokhoz a településekhez, ahol megvalósul a teljes foglalkoztatottság.

Takó Szabolcs