A kaposvári modellként emlegetett válságkezelő stratégia ma még egyedülálló az országban. Eredményességét a válság ellenére is gyarapodó, dinamikusan fejlődő város, az új és megtartott munkahelyek száma, a növekvő lélekszám igazolja. Ezért választottuk a Gyarapodó városok sorozat második színhelyéül Somogy megye székhelyét.

A fejlődés, a lendület döntően a városlakók közös érdeme, a városfejlesztési stratégiát sem a polgármester alkotta meg egyedül, íróasztal mellett, csendes magányában. Megkérdezte a városlakókat arról, hogy mi a véleményük, mit szeretnének, mit tartanak fontosnak. De nem elegendő ma már a jó ötlet: meg is kell tudni valósítani. Ez pedig vitathatatlanul Szita Károly érdeme. 1994 óta vezeti a várost, amióta az emberek közvetlenül választanak polgármestert.

Somogy megye székhelye, Kaposvár 70 ezer lelket számláló település. Valaha a világ végén volt, minden jelentős főútvonal elkerüli, az ideérkező mégis úgy érzi, mintha a világ közepébe csöppent volna. Valójában a kettő határán van: a nagyvárosi lehetőségeket jól ötvözi egy kisváros kedélyességével. Kaposvár a rendezettségével, a szépség iránti fogékonyságával és a sokszínűségével kivívta magának azt a rangot, amely a virágok városává, a festők városává, a szökőkutak városává, a fesztiválok városává emelte. 2008-ban az év települése lett. Iskolaváros, egyetemi város.

Nyitott, befogadó és gondoskodó, annak a lokálpatrióta szemléletnek köszönhetően, amely az ország egyik legdinamikusabban fejlődő központjává tette. Szívóereje vitathatatlan. Külterületén lendületes autóutak futnak a jövő felé. Nézzünk körül.

November végén a szökőkutak városában sem működnek már a szökőkutak és nem nyílnak már a virágok sem. A szobrokat is becsomagolták, a fák kopár ágai mögül is csak néha-néha bukkan elő a halvány napsugár. Ám ebben a késő őszi szomorúságban is él, lüktet a város.

A legszembetűnőbb most a rengeteg munkagép, a több helyszínen párhuzamosan folyó építkezés: nincs még egy magyar város, ahol ennyi új út, ennyi intézményfelújítás, ennyi új beruházás valósulna meg ilyen rövid idő alatt. 2009 őszén Kaposváron valóságos daruerdő fogadja a látogatót. Feltúrták a Fő utca jókora szakaszát, daru mered a Kossuth tér felett, átépítik a gyógyfürdőt, hogy csak a legjelentősebb beruházásokat említsük.

Előre menekülni, építkezni, munkát adni a helyi vállalkozóknak – röviden így lehetne összefoglalni az országban egyelőre még egyedülálló kaposvári modell lényegét. Szita Károly, Kaposvár polgármestere a munkahelyek megtartását tartja most a legfontosabb feladatának.

– 2008 őszén kezdtek el beszélni a válságról. Egy év telt el azóta. A beszűkülő világgazdasági lehetőségek miatt teljesen más stratégiát kellett választani. Két út állt előttünk. Az egyik, amin a kormány jár: belenyúl az emberek zsebébe, hogy a költségvetési lyukakat betömje – utalt a megszorítások politikájára a polgármester, aki szerint ezzel csak a munkanélküliek számát növelték volna, a kisvállalkozók ellehetetlenítéséhez járultak volna hozzá, a város lakói pedig egyre rosszabbul élnének. – Azt tűztük ki célul, hogy ha baj van, akkor adni kell, nem elvenni. Ez a nagy különbség a kormánypolitika és a között a politika között, amit mi itt Kaposváron kialakítottunk – foglalta össze az előremenekülés lényegét.

Az elmúlt évek munkájának az alapját az a 2006-ban megfogalmazott várospolitikai program képezi, amelyet közösen alakítottak ki a kaposváriakkal. Új munkahelyek, új utak, új otthonok, ezt a címet viseli a program, amely úgy született, hogy a kaposváriak negyven különböző tematikus beszélgetés összegzéseként, közösen határozták meg, mi az, amit fontosnak tartanak.

– Orvosokkal, pedagógusokkal, művészekkel, mérnökökkel, gazdasági kamarával, lakossági fórumon, a városban élők megkérdezésével határoztuk meg mindazt, amit tenni kell. Így született meg az öt pontból álló programcsomag, amely ma már a válságkezelést szolgálja – mondja a polgármester, néhány új beruházás projektleírását mutatva. – Előre hozzuk a beruházásainkat. Azokat az építkezéseket is elkezdjük, amelyeket 2011-ben kellene csak elkezdenünk. Egyszerűen ezt tesszük: mozgósítjuk a tartalékainkat, mert így tudtunk munkát adni a kaposvári vállalkozásoknak. Ha várnánk 2011-ig, lehet, hogy már nem lenne kinek munkát adnunk, mert ezek a cégek addigra csődbe mennének – mutatja be a modell legfontosabb elemét Szita Károly.

Kaposváron 12 milliárd forint értékű beruházást indítottak el, illetve hoztak előre. A beruházások egy része európai uniós támogatás, a másik része saját erőből folyt.

– Csendesen jegyzem meg, hogy azoknál a beruházásoknál, amelyek uniós forrásból valósulnak meg, a pénz még nem érkezett meg, ezeket az összegeket meg kellett előlegeznünk – teszi hozzá.

Ilyen a belváros átalakítása is: a több mint kétmilliárd forint értékű munka 2010 augusztusában készül el. A gyógyfürdő átalakítása során az ötven évvel ezelőtt épült fürdő helyén Közép-Európa legkorszerűbb gyógyászatát alakítják ki.

Ez a beruházás is a következő év augusztusában készül el. De hasonlóan aktívan kapcsolódtak be a lakásépítésbe is: bár a kormány azt ígérte, hogy támogatni fogja az önkormányzatokat a lakásépítésben, ennek épp az ellenkezője valósult meg. A kormányzati segítség elmaradt, Kaposváron mégis a közelmúltban adtak át egy harminclakásos fecskeházat, amelyet saját erőből épített az önkormányzat.

Ugyancsak saját erőből építik meg a kaposvári nagypiacot, és sor kerül a vásárcsarnok felújítására is. Nagyon nagy értékben kezdtek el utakat és járdákat építeni. Megújult több körforgalom, buszöböl, csapadéklevezető csatorna is a Hódút Kft. kivitelezésében.

– Az elmúlt esztendőben több mint félmilliárd forintot költöttünk útépítésre. Viszonyításképpen említem meg, hogy az előző években százmillió forintot költöttünk ugyanerre. De hasonló a helyzet az óvodáink, az általános és középiskoláink felújításával is: korábban évente 80 milliót költöttünk intézményfelújításra, most 400 millió forintot fordítunk hasonló célokra. De ez még nem minden.

Szita Károly elárulja, hogy az önkormányzati megrendelések több mint nyolcvan százalékát kaposvári vállalkozók végzik. Ez az egyik sarkalatos eleme a kaposvári modellnek.

– Én így gondolkodom – vallja a polgármester. – Lokálpatrióta vagyok, és meggyőződésem, hogy csak ezzel a szemlélettel lehet egy város sikeres.

Ezek nem csak üres szavak. A munkahelyek megőrzése érdekében a legkisebbeknek, a mikrovállalkozásoknak elengedték az iparűzési adót. S bár ez mintegy 70 millió forint bevételkiesést jelent, több mint ezer családi vállalkozást mentett meg a csődtől. A nagyobbaknak megengedték, hogy az iparűzési adót átütemezzék. Közvetetten 1700 munkahely megtartásához járultak így hozzá, több mint 200 millió forint iparűzési adót hagyva ott a vállalkozásoknál.

98 millió forintot adtak a kis- és közepes vállalkozóknak arra, hogy ne bocsássanak el embert, inkább őrizzék meg a munkahelyeket. Az önkormányzat azt is vállalta, hogy inkább kifizeti a munkabérre eső járulékot a vállalkozó helyett, csak ne bocsássa el a dolgozót.

Az eredmények magukért beszélnek: 257 új munkahely jött így létre. 100-120 főről 700-ra emelték a közcélú munkások számát. „Kaposvárért dolgozom” – ez áll a mellényükön.

Közben új munkahelyeket is teremtettek: 20 millió forintos támogatást adtak egy új cégnek, amely szélkerekekhez gyárt motorokat, és ígéretei szerint 80 új munkahelyet hoz létre egy hónapon belül. Most kezdik közművesíteni a harmadik ipari parkot. Erre 120 millió forintot költöttek, egy 6 hektáros területet le is opciózott már egy cég, amely három üzemcsarnokot épít és 70 új munkahelyet hoz létre. Hőcserélőkhöz fog ipari alkatrészeket gyártani. Az elmúlt három évben az új munkahelyek száma meghaladta a kétezret. 2008-ban indult be a Nabi autóbuszgyár. Közben 1200 munkahely szűnt meg, de ha nincs válságkezelés, ez a szám legalább ötezer lenne. Csődbe mentek volna a kisvállalkozások, és sok cég jelentős elbocsátásokra kényszerült volna.

– Mindazt amit négy éve elhatároztunk, a válság ellenére teljesíteni fogjuk – szögezi le Szita Károly, hozzátéve, hogy a válságkezelés harmadik elemeként létrehoztak egy úgynevezett foglalkoztatási-munkahely-megőrzési alapot. A munkahelyek megőrzése mellett legalább ilyen fontos a lakosság megtartása is.

„Kaposvár számít rád”. Ez a címe annak az ösztöndíjnak, amelyet fiataloknak hoztak létre: akár havi 25 ezer forintos ösztöndíjban is részesülhet minden fiatal szakember, ha Kaposváron kíván letelepedni. Hogy lakáshoz jusson, egyforintos telket, vagy önköltségen öröklakást kaphat tulajdonba. Se szeri, se száma annak a sok-sok ötletnek, amely mind-mind a közösséget, a közös építkezést, a közös ünnepeket szolgálja.

– Felállítottunk egy életfát. Ez egy műalkotás, minden újszülött gyermek neve rákerül erre a fára. Ahogy lombosodik a fa, úgy gazdagodik és gyarapodik egy közösség. A nagymamákkal, a nagyapákkal, a szülőkkel együtt közösen írjuk fel az új neveket az életfára – mondja Szita Károly, aki gyakorta megéli a közösség gyarapodását és a család örömét.

De a legnépszerűbb kezdeményezés mégiscsak a Kaposvár-kártya. A kártya tulajdonosai a város szolgáltatásait olcsóbban vehetik igénybe, mint a más településről idelátogatók. 12 ezer kártya-tulajdonos van, és nem fér hozzá kétség, hogy ez a kezdeményezés is a városhoz való kötődést, az identitást erősíti.

Széllel szemben nem lehet könnyű, gondolja az ember, amikor azt firtatja, vajon melyik ciklus volt Szita Károly számára a legnehezebb időszak. Nem fér hozzá kétség, a mostani.

– Voltam polgármester Horn Gyula miniszterelnöksége idején, voltam Orbán Viktor alatt, Medgyessy Péter idején, majd Gyurcsány Ferenc, illetve most Bajnai Gordon alatt. A Gyurcsány–Bajnai-korszak a legnehezebb. Tönkretették az országot. Csak egyetlen cél lebeg a szemük előtt, hogy mit mond az Európai Unió, vagy mit mond a Világbank. Mindig csak költségvetési hiányról beszélnek. Ha én is csak a pénzről beszélnék, beszedtem volna az adókat és nem költöttem volna milliókat új munkahelyek létrehozására – szögezi le.

Nietsche szerint ami nem öl meg, az megerősít. Erős vár lett Kaposvár is, erős, és derűs, és sikeres. A város ma bátran nézhet a jövő elébe: ereje az összefogás, a kaposvári modell pedig hamarosan országosan is követendő példa lesz.

Hernádi Zsuzsa