Tavaly közel öt és fél ezer pár vett részt valamelyik meddőségi centrum lombikbébiprogramjában az OEP adatai szerint. A reménybeli szülőknek átlagosan huszonöt százalékos esélyük van a sikerre. Ma már létezik olyan kromoszómavizsgálati eljárás, amely ennél lényegesen több reménnyel kecsegtet. E módszer alkalmazása körül azonban valóságos háború dúl.


A WHO becslése szerint a világ népességének 10-15 százaléka hiába szeretne gyermeket. Magyarországon nagyjából 150 ezer pár küzd hasonló problémával. Számukra nyújtanak reményt az úgynevezett meddőségi központok által kínált lombikbébiprogramok. Az eljárás során a petesejtek megtermékenyítése laboratóriumi körülmények között történik, és az osztódást mutató preembriót ültetik be az anyaméhbe (in vitro fertilizáció, IVF).

A beültetés előtt a megtermékenyített petesejteket megvizsgálják, megfelelőek-e. A módszerek egyike a morfológiai vizsgálat, amelynek során szemrevételezéssel választják ki a jónak tűnőt. Ennél nagyobb sikerrel kecsegtet az úgynevezett FISH-módszer, amelynek során 5-7, maximum 9 kromoszómát ellenőriznek a 24-ből.

A beültetést követő hetek és hónapok a párok számára a remény és a feneketlen csüggedés között telnek: a beavatkozásoknak átlagosan 25 százaléka sikeres, magyarul csak minden negyedik. Kezdetben kétséges, hogy az osztódásnak indult sejt beágyazódik-e, ha igen, képes lesz-e kihordani a gyermeket az anya, vagy elvetél, például azért, mert a magzat nem életképes. Esetleg a terhességet művileg kell megszakítani, mert az emberpalánta súlyos fogyatékossággal születne meg… Csak minden negyedik… A párok általában nem nyugszanak bele a kudarcba, próbálkoznak – újra meg újra. Akkor is, ha már nem finanszírozza az egészségbiztosító, akkor is, ha mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a költségek fedezésére.

Van megoldás

A diagnosztikai eljárások fejlődése az utóbbi évtizedekben hatalmas lendületet vett. Ma már világszerte alkalmazzák az úgynevezett preimplantációs genetikai diagnosztikai (PGD) eljárást, amely célzottan, meghatározott genetikai hibák számlájára írható súlyos betegségek kiszűrésére alkalmas. A módszer egy továbbfejlesztett változatát, a harminc országban bevezetett PGD-A-módszert nemzetközi sajtókonferencián ismertette dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvos igazgatója. Mint elmondta, a természetes úton létrejövő várandósság alatt és a lombikbébiprogramok során bekövetkező vetélésekért a legtöbb esetben az embrió kromoszómaszámbeli rendellenessége felelős. 37 éves anyai életkor felett a természetes és a mesterséges úton megfogant embriók közel 70 százaléka, 40 év felett pedig akár 80-100 százaléka hordozhat ilyet, aminek következtében a terhesség általában vetéléssel végződik, vagy az újszülött súlyos genetikai rendellenességgel jön világra.

Ezért van óriási jelentősége a valamennyi kromoszómát megvizsgáló, genetikai szűrésként alkalmazható PGD-A-módszernek. Az eljárás során a 3-5 napos preembrióból való genetikai mintavétel nagy biztonsággal végezhető el, emelte ki a specialista. Nem jár az embrió károsodásával, és a sikeres beültetések aránya így elérheti a 70-75 százalékot, jelentősen csökkentve a szükséges IVF-beavatkozások számát. A módszer további előnye, hogy alkalmazásával jelentősen csökkenthető az ikerterhességek és az ehhez köthető szövődmények előfordulása.

Nincsenek szabályok

Akár örülhetnénk is: az eljárás segítségével a gyermekáldásra sokáig hiába várakozó pároknak a jövőben kevesebb megpróbáltatást kell kiállniuk. Ám ez nem így van. Az évek óta ismert módszer szakmai viták kereszttüzében áll. Egyik legszenvedélyesebb ellenzője prof. dr. Kaáli Nagy Géza, a piacvezető Kaáli Intézet USA-ból hazatelepült tulajdonosa, aki a Demokrata birtokába jutott dokumentumok szerint személyes harcot is folytat dr. Vereczkey Attilával. Álláspontját alátámasztja az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) idén január 15-én született állásfoglalása.

Ez kimondja, hogy egyetért a magas ismétlődési kockázattal járó genetikai betegségek megelőzését szolgáló PGD vizsgálat alkalmazásával, de nem támogatja a sajtókonferencián PGD-A-ként említett, preimplantációs genetikai szűrést, a PGS-vizsgálatokat. Az eljárást a testület kísérleti módszernek ítéli, amely súlyos visszaélésekre is alkalmat ad. Ezek között említi a klónozást, valamint az utód neme szerinti szelekciót. Az állásfoglalás szerint a módszer bevezetésére csak azután kerülhet sor, ha kidolgozzák alkalmazásának szabályait. Van tehát jó megoldás, tudnak is róla, csak éppen nem engedélyezik. Érdekes hozzáállás.

Hasonló szellemben született dr. Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos levele is, amelyet prof. dr. Kaáli Nagy Gézának küldött idén március 25-i dátummal. Ebben dr. Paller Judit leszögezi: preimplantációs genetikai szűrés kizárólag kutatási engedély birtokában végezhető, az IVF szakmára kiadott működési engedélye keretében. A jelenlegi állapot szerint ilyen vizsgálatot egyetlen magyarországi szolgáltató sem végezhet. A levél egyébként azután született, hogy Kaáli professzor, saját igazát bizonyítandó, több megyei kormányhivatalhoz is kérelmet nyújtott be a módszer alkalmazásának engedélyezésére, a Versys Cliniks (általa elítélt) tevékenységére hivatkozva.

A szorongás marad

Az utóbbi hónapokban egyre élesedő viták dr. Czeizel Endrét sem kímélték. A genetikus professzor néhány hónappal ezelőtt egy lapinterjúban kiállt a beültetés előtti genetikai szűrés mellett, amivel csökkenthető lenne a fejlődési rendellenességek előfordulása. A Kaáli Intézet honlapján is szereplő tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet orvos igazgatója, dr. Török Attila kezdeményezett ellene etikai eljárást a Magyar Orvosi Kamaránál. A kamara etikai bizottsága első fokon felmentette dr. Czeizel Endrét, ám a dr. Török Attila fellebbezése nyomán összehívott második tárgyaláson, amelyről Czeizel Endrét valahogy nem is értesítették, figyelmeztetésben részesítették.

Az elmarasztaló döntést az etikai bizottság egészen meghökkentő módon azzal indokolta, hogy a genetikus professzor nyilatkozata alkalmas az orvosok iránti bizalom csorbítására. A bizottság feltehetően azokra az orvosokra gondolt, akik ellenzik a legmodernebb és nagyságrendekkel hatékonyabb módszer alkalmazását a gyakorlatban. Az elmarasztalás ellenére dr. Czeizel Endre úgy nyilatkozott a Demokratának: fel van háborodva a vizsgálati módszer körüli nemtelen vita miatt. Mint leszögezte, Angliában 2001 óta alkalmazzák az eljárást, s a klinikai eredmények szerint az összes kromoszóma szűrésének köszönhetően a 33 százalékos magzati veszteség 8 százalékra csökkent. Mint mondta, nincs annál borzasztóbb, mint egy húszhetes várandós anyának megmondani, hogy súlyosan sérült lesz a gyermeke. Ezt ki lehetne védeni az időben végzett szűréssel.

A professzor kiemelte: a PGD-A-eljárás nem könnyű módszer, külföldön kell megtanulni, és áldozni kell a szükséges eszközökre is. Ennek ellenére reméli, hogy hamarosan Magyarországon is engedélyezik alkalmazását. Erre egyelőre kevés az esély. A komoly lobbierőt képviselő piaci szereplők inkább abban érdekeltek, hogy emelkedjék az ingyenesen igénybe vehető hagyományos beavatkozások száma. Alighanem ez az akadálya annak, hogy a szakmai elit tagjai lefolytassák a vélhetően valóban szükséges vitákat, és megalkossák azokat a szabályokat – ha valóban kellenek –, amelyekkel ki lehet védeni az esetleg felmerülő etikai problémákat. Amíg mindez megtörténik, a gyermekre vágyó pároknak el kell viselniük a szorongást és a négyből háromszor majdnem biztosan bekövetkező kudarcot. Ön vállalná ezt?

Nagy Ida

Ötször ingyenes

Az országban jelenleg tizennégy olyan meddőségi központ működik, amely szerződéses viszonyban áll az OEP-pel. Ezek közül négy köztulajdonban lévő intézmény: a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, a budapesti Semmelweis Egyetem és a Szent János Kórház. A magántulajdonban lévő meddőségi központok közül kettő független intézmény, további nyolc pedig a piacvezető Kaáli Intézet Kft. hálózatához tartozik.

Az e kórházakhoz és cégekhez forduló meddőségi problémával küzdő párok esetében az OEP öt alkalommal finanszírozza az in vitro fertilizációs (IVF) eljárás több típusát attól függően, hogy a kezelés mely formája szükséges az adott reménybeli szülőpár esetében. A hatályos jogszabályok értelmében az öt finanszírozott IVF ingyenessége független attól, hány beültetés volt sikeres, azaz akár mind az öt beavatkozásból születhetnek gyermekek. Az eljárások során felhasznált gyógyszerkészítmények emelt 70, valamint normatív 25 százalékos támogatás mellett vehetők igénybe. Az OEP ezen készítmények tb-támogatására 2014-ben megközelítőleg 1,5 milliárd forintot költött. 

A Magyar Demokrata állásfoglalást kért az OEP-től a célzott preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) valamint a PGD-A alkalmazásával kapcsolatosan. Azt a választ kaptuk, hogy a PGD előzetes technológiabefogadási eljárása folyamatban van. Az ügy jelenleg a jogszabályban meghatározott szakvélemények bekérésének fázisában van, az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozata(i), valamint az OGYÉI Technológiaértékelő Irodája véleményezi a beterjesztést. Amennyiben a rendelkezésre álló klinikai-orvosszakmai és egészség-gazdaságtani evidenciák, valamint a 28/2010. (V. 12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található pontozási szempontrendszer alapján az OEP befogadásra alkalmasnak találja az PGD-t, a technológia előzetes befogadó határozatot kap. Ezután a kérelmet felterjesztik az egészségügyért felelős miniszterhez, aki a végleges döntéshozatalra jogosult. Az, hogy mindez mekkora költséggel jár majd, az a befogadási procedúra egy későbbi szakaszában derül ki, miután meghatározzák a konkrét finanszírozási kondíciókat. Az egészségügyi technológiák közfinanszírozásba történő befogadásáról további információkat a 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet tartalmaz – olvasható az OEP közleményében.

Az OEP-nek még nincs tapasztalata a PGD-A-szűréssel kapcsolatban. Ez a vizsgálati módszer Magyarországon még nem alkalmazható.