Bösztörpuszta büszke népe

– Hogyan kezdődött? – 2008. augusztus 8-án Magyarországon rendezték meg először a Kurultájt, az íjfeszítő népek törzsi gyűlését. Itt voltak kazah testvéreink, az ujgurok, valamint olyan hazai kisebbségek, mint a kunok vagy a jászok. Ekkor kapott a kunbábonyi avar fejedelmi sír egy új emlékművet, egy fejfát. Ennek azért volt óriási jelentősége, mert Babakumar kazahsztáni professzor, aki először járt Magyarországon, elolvasta ezt az oszlopot, amin a fehér lótól a turulmadárig olyan szimbólumok szerepeltek, amelyek a kazahsztániak részére ugyanúgy jelentéssel bírnak, mint nekünk. Ez igazolta a közös gyökereinket. Mivel a Kurultajon mintegy harmincezer érdeklődő vett részt, bebizonyosodott, hogy Magyarországon nagy igény van egy olyan hagyományőrző fesztiválra, amely egy történelmi élőkép köré szerveződik. A bösztörpusztai gyűlés üzenete is az, ami a Kurultaj üzenete volt: magyarnak lenni büszke gyönyörűség. – Milyen céllal jött létre a Magyarok Szövetsége? – Vukics Ferenccel, Benis Miklóssal, Szabados Péterrel s még jó néhány barátunkkal azért alakítottuk meg a Magyarok Szövetségét, hogy összegyűjtsük azokat az élő hagyományokat, amelyek a magyar társadalmat újra tudják éleszteni. 2009. március 21-én a Hősök terén bontottunk zászlót, hat-hétezer ember részvételével. A hallgatóság körében futótűzként terjedt a hír, hogy lemondott Gyurcsány Ferenc. Üzenetértékű volt, hogy ez megalakulásunkkal egy időben történt. A 2009-es, első bösztörpusztai találkozó egyik fő üzenete az akkori szocialista kormány felé az volt, hogy fél évszázadnyi illegitim állapot után meg kell teremteni újra az újkori Magyarország alkotmányos alapját. A 2009-es zárónapon elfogadtuk az új alaptörvény Magyarok Szövetsége által elkészített változatát és ezt a Sándor-palota előtti gyűlésünk után át is adtuk a köztársasági elnöknek. A Magyarok Szövetsége ezerhétszáz településen van jelen. Minden megyében tartottunk gyűlést és megyei vásárt is. Sok őstermelő mondta, hogy ha a vásárainkon nem tudtak volna megjelenni áruikkal, akkor csődbe mentek volna. Bács megyéből indult el a Hungarikum mozgalom. A Duna–Tisza köze számtalan hungarikumot tud adni a világnak, mint például a pálinka, a homoki borok. A Puszta Egyetemen az alkotmányjogásztól a feltalálón át a szívsebészig mindenféle szakma képviseltette magát. A hivatalos tudományok mellett párhuzamosan létező ősi ismeretanyag halmozódott fel. A közel százhúsz előadással arra irányítottuk rá a figyelmet, hogy nagy igény van azokra a tudományos ismeretekre, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia jól körülhatárolható okok miatt ma még nem enged be a köztudatba. Nemcsak a nyelvészeti kapcsolatok mentén vannak ellentétek, hanem a természettudományok, az élelmezés, a gasztronómia terén is. – Az Alaptörvény összhangban van-e a Magyarok Szövetsége által kidolgozott alaptörvénnyel? – Nagyrészt igen, hiszen utal a Szent Koronára és Magyarország keresztény múltjára. Az új alkotmány azt üzeni Európának, hogy történelmi múlt nélkül nem lehet új életet felépíteni. Nálunk fontos szerepet kap a kétkamarás parlament, és erőteljesebb hangsúlyt helyezünk a Szent Koronára, amelynek a körülöttünk élő népek számára is jelentős üzenete van. Mindenki, aki a Szent Korona felségterülete alatt születik, a Szent Korona tagja lesz. A Szent Korona-tan a Kárpát-medencében élő népek közötti ellenségeskedést is képes megszüntetni, mert az együttélést hangsúlyozza. Mi nem lehetünk egy sziget a Kárpát-medencében, mert ha csak mi emelkedünk fel, az új feszültségeket szül. – Miért lett az idei találkozó jelszava a „nemzeti önellátás a Kárpát-medencében?” – Amikor a nemzeti kormány diadalt aratott, akkor a Magyarok Szövetsége is irányt váltott. Már nem politikai ellenfelet látunk a hatalomban, a nemzeti kormány törekvéseit teljes erővel támogatjuk. A termék fogyasztóhoz való közvetlen eljuttatása, ami most célként fogalmazódik meg a vidékfejlesztési miniszter úr által jegyzett programban, egybevág a mi elképzeléseinkkel. Amikor ilyen párhuzamokat láttunk a Magyarok Szövetsége és a kormány tevékenysége között, akkor mi is bátorságot merítettünk ahhoz, hogy a harmadik Magyarok Országos Gyűlésén már egy sokkal messzebb mutató politikai és gazdasági üzenetet fogalmazzunk meg. Ez a nemzeti önellátás a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence gyümölcsei, zöldségei, ízei egy olyan magas táp- és élvezeti értékkel bíró színes paletta, amelyet méltatlanul hanyagoltunk el az elmúlt fél évszázad során. A gyűlés előtt egy héttel rendezzük a Kortárs Gasztronómiai Egyesület találkozóját. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy amikor új megoldásokat keresünk a gasztronómiában, akkor a technológiák, az adalékanyagok, a formák lehetnek újak, de a matéria akkor igazán élvezetes és egészséges, ha az a magyar vidékről származik. A multik és az idegen érdekeltségű bankrendszer tudatosan kivonta a vidékből az éltető pénz fenntartó erejét, ezért is jöttek létre a helyi pénzek. Ha a vidék újra élhető és gazdaságilag is működő egységgé válik, ezáltal a gasztronómia is megerősödhet. Egy önmagát erősítő folyamat indulhat el. Ezt a gazdasági újjászületést minőségi alapon kell megteremteni. – Mindezt hogyan tudják Bösztörpusztán népszerűsíteni? – A gyűlésen lesz Nemzeti Önellátás sátor, ahol azokról az öntevékeny szerveződésekről folytatunk eszmecserét, amelyek egy tájegységen már létrejöttek. Például a csornai cukorrépa-termelők természetes szövetkezése, vagy a csongrádi gazdák hatékony üvegházprogramja. Ezek a kezdeményezések új munkahelyeket teremthetnek. Amikor Orbán Viktor egymillió új munkahely létrehozásáról beszélt, sokan legyintettek, de mi ujjongva fogadtuk. Itt az ideje a Németh László-i gondolat újrafogalmazásának, a Kert-Magyarország megteremtésének. Hévizeink, egészséges termőtalajunk, kiváló génállományú szarvasmarháink, sertéseink, tyúkjaink mind az önellátásra késztetnek minket. Előbb-utóbb a Kárpát-medence jóval többet fog termelni, mint amit a hazai piac felvenni képes. A Kárpát-medencében sosem lesz természeti katasztrófa, olyan pusztító földrengés vagy cunami, ami tönkretenné a termést. Az önellátás a nemzet továbbélésének garanciája. A megtermelt termékek értékesítése újabb munkahelyeket teremt, ezért különösen fontos a Magyar Tanyákon Élők Egyesületének törekvése. Balogh József, Fülöpháza polgármestere és a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke vezetésével a Felső-Kiskunságban öt település összefogott, hogy egy vállalkozást hozzanak létre a térségben megtermelt áruk közvetlen értékesítésére. Kunszentmiklóson pedig nyitni fogunk olyan boltot, ahol a környéken termelt árukat lehet kapni. Frissen szedett zöldséget, frissen vágott csirkét. – A gyűlésen részt vevők nyilván Fidesz- és Jobbik-szimpatizánsok. Mi a véleménye e megosztottságról? – Van egy magyar nemzeti jövőt szem előtt tartó Fidesz–KDNP-szövetség és van egy radikális szárny, amelynek elképzelései a jelenlegi politikai-gazdasági és szövetségi rendszerben nem valósíthatók meg. Nem lehet az adósságszolgálatot egyik pillanatról a másikra felmondani. Először a pénzügyi világ és a szövetségeseink felé bizonyítani kell az együttműködő szándékot. Az adósbesorolás pozitív irányba történő elmozdulásához egy év kellett. A kormányzatnak a saját pártján álló önkormányzatokat is meg kellett nyomorítania ahhoz, hogy ebből olyan tőke keletkezzen, amellyel a nemzetközi pénzpiac felé azt üzenhetjük: ha élni hagytok minket, akkor ez az ország képes lesz olyan termelési szintet elérni, ahol könnyedén ki tudjuk termelni az adósságállomány hátralévő részét. Ahhoz, hogy az adósságállományukról tárgyaljunk, az kell, amit a kormány elért, hogy javult az adós besorolásunk. Ez több százmilliárd forintos adósságteher csökkenésével fog járni. Kérdezem a magánkézben lévő hitelminősítőket, mi a kritériuma a fizetőképességnek? Az, hogy egy éjszaka alatt felemelem ezermilliárd dollárral a meglévő tizennégyezer milliárd dolláros hiányomat, ahogy ezt történt Amerikában, vagy az, hogy munkával, termeléssel, hónapról hónapra csökkentem a külföldi adósságomat? – A nemzeti önfenntartás mennyi idő alatt valósulhat meg? – Társadalmi katasztrófa esetén néhány hónap, normális esetben egy évtized alatt. Azt remélem, hogy valamikor a kettő között létrejön. Rá fognak jönni az emberek, hogy az általuk elfogyasztott termékekbe, amik tele vannak adalékanyagokkal, édesítőszerekkel, csak belehalni lehet. A stroke, az érrendszeri problémák mind-mind táplálkozás- és életmódbeli következmények. Ha nem lesz gyökeres változás, a magyar népesség fogyása tovább gyorsul. – Milyen újítások lesznek tavalyhoz képest? – Új programok lesznek, mint például az egyes fogathajtó országos verseny. A történelmi élőképre egy háromdimenziós várat építünk. Tavaly csak a homlokzati részt építettük meg, most egy teljes várrendszer épül. A nagyszínpadon egész nap népzene szól. Két országos ismertségű rockzenekar is elfogadta a meghívásunkat: az Ismerős Arcok és a Szkítia. Lesz egy szakrális nap is, augusztus 15-én, amikor lehet meditálni, imádkozni. Dr. Boros Emillel, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójával egy hagyományőrző rendezvénysorozatot is szeretnénk a bösztörpusztai területen megvalósítani. Tőle származik az a gondolat, hogy Bösztörpuszta a keleti sztyeppék legnyugatibb kapuja. Lass Gábor