Linné, a neves svéd botanikus úgy vélte, hogy szicíliai eredetű. Genetikai kutatások géncentrumát ma a Dzsungár-medencébe (a magyarság őshazájába) és a kirgiz pusztákra teszik, ahol a fokhagyma ma is vadon terem. Kínában régóta termesztik „suan” néven, amit egyetlen jellel írnak le. A régen ismert fajokra jellemző, hogy egy jellel jelölik.

Hamar elterjedt az egész világon, mivel jó tulajdonsága, sokoldalúsága hamar kiderült. Ismert teremtésmonda szerint a fokhagymát az Isten legutoljára teremtette, ezért is tartják ősi szent növénynek. Az ókori népek mindenütt ismerték, és csodálatos hatása miatt amulettként is használták. Az ősi egyiptomiak a közismerten nehéz, piramisok, fáraósírok építését végző munkásoknak erőnlétük megőrzésére fokhagymát és sört adtak. Varázserőt is tulajdonítottak neki, ezért nyakukban amulettként hordták. Egyiptomi – Királyok Völgye – ásatásokon antropológusként múmiákat vizsgálva, az egyik tetem bandázsai között – a válltájékon – egészen ép fokhagymát találtunk.

Hazai előfordulása igen korai, egész ételkultúránkat végigkíséri. Régészeink a IX. században Zalavár-Vársziget lelőhelyen találták maradványait. Lippay János a fokhagymát és a póréhagymát orvosságként említi. Bács-Kiskun megye nyugati részén, Kalocsától délre fekszik Bátya (régen Bácsa) település. A helyet már a IX. században lakták, főleg avarok. A falu nevét többször változtatták, oklevelek 1061-ben említik először Bacha néven. Árpád-házi I. Béla király adta a falut az általa alapított szekszárdi apátságnak. A fokhagyma termesztéséhez kiváló a Bátyát és környékét övező talaj és éghajlat. Miután a vidék földje elaprózódott, kicsi települések alakultak ki, és csak kertészkedéssel foglalkozhattak. A kertészkedést a Bátyától mintegy két kilométerre kialakított bosztánkertekben kezdték a lakosok. Tarkó Mihály földesúr 1733. évi contractusában szerepel, hogy más adó fejében egyebet nem adtak a bátyaiak, mint 300 fej káposztát, ha terem, egy mérő babot, veres- és fokhagymát, 60 fogást.

Nem csupán családi használatra termeltek hagymát, hanem ipari mennyiségben is. Hajókra rakták – Bátya a Duna mellett van – és Kalocsára, Bajára, Pestre szállították, szekereken pedig Zágrábba, Tolnára, Péterváradra, Szabadkára, Kecskemétre, Pécsre terítették.

A bátyaiak külön termesztenek tavaszi és őszi fokhagymát. Az utóbbi ültetését novemberben végzik, a tavaszit februárban. Az ültető magot a szép, fejlett fejek fokokra osztásával állítják elő. A nyáron fölszedett fejeket füzérbe fonják, régebben húszasával, ma tízesével. A legjobb minőségű bátyai fokhagyma igazi hungarikum lett, mert a nagy, kemény fokokból álló fejeket összehasonlítva például a kínai laza, magas víztartalmú termékkel, hamar kiderül a jó magyar minőség. Leszámítva a fokhagyma főzéshez-sütéshez használt ízértékét, szinte mindenre használható a mindennapokban. Péter-Pál napjára már a padlásra kerül az az évi termés. Páclében húsok tartósítására használják. Erős illatát a benne található allilszulfidok okozzák. Legerősebb a hatásfoka, ha nyersen szétrágjuk, de erre kevesen vállalkoznak átható, sokaknak kellemetlen illata miatt. Érdekes, hogy például a kényes franciák annyi fokhagymát fogyasztanak, hogy náluk nem tekintik nagy neveletlenségnek, ha kissé érződik az illata. Még a bőrön át is érződik szaga.

Élettani hatásai közül megemlíthetjük baktériumölő, vírusölő, gombaölő, antioxidáns hatását. Mégis a legkelendőbb értisztító hatása miatt, mivel hatásos koleszterincsökkentő. Magas C-vitamin- és szeléntartalma okán kiváló rosszindulatú daganatok megelőzésére, az immunrendszer erősítésére. Ma már földolgozzák, por, tabletta, krém, tea, olaj formájában, sőt, savanyúságot is készítenek belőle. Gonoszűző céllal karácsonykor és szilveszterkor mézes fokhagymát ajánlanak. Hangyák ellen oda kell helyezni, ahol kijönnek a rovarok. A boszorkányok és vámpírok állítólag nem bírják a fokhagyma szagát, ezért elűzhetők vele (kulcslyukat bekenve, gyerekágyas asszony ágyában, bölcsőbe téve).

A bátyaiak büszkék is fokhagymájukra. Az idén augusztus 4-én rendezték meg a IV. Fokhagyma Fesztivált. Egész napos program várta a szórakozni szándékozókat; főzőverseny, hagyományőrző egyesületek, a Hungarikum Egyesület elnöke, íjászat és egyéb rendezvények csináltak kedvet a fokhagymás ételek versenyéhez.

Hankó Ildikó