Az elfelejtett fejedelem

– Ön a kevéssé ismert Székely Mózes fejedelem életét kutatta, aki igen rövid ideig uralkodott. – A legutóbbi évekig még Erdélyben sem nagyon ismerték, hiszen csak 1603. április 15-től július 17-ig töltötte be ezt a tisztet, amikor Brassó mellett életét vesztette. Azt a csatát az erdélyi magyar történelemben Erdély Mohácsának nevezik, mert több mint négyezer magyar és székely válogatott vitéz vesztette életét. Erdélyt, ahogyan Magyarországot sem tudta volna az idegen soha meghódítani, ha nem veszi meg a magyarok egy részét. Mivel Székely Mózes teljes Erdélyt felszabadította, II. Rudolf Habsburg császár több szekér aranyat, mai értéken több milliárdot fizetett Radu Serban havasalföldi vajdának, aki magyarokat, csíki és háromszéki székelyeket, valamint idegen zsoldosokat fizetett le ellene. – Ez a végjáték, de Székely Mózes ekkor már az erdélyi hadsereg parancsnoka. – Udvarhely városában, a mai Székelyudvarhelyen született 1553-ban. Édesapja II. János magyar király idején a székely sóterületek kamarása, és mivel latinul is író ember volt, Literati Székely Jánosnak is nevezték. Ennek előzménye, hogy a király megbüntette a székelyeket, mert vélt vagy valós sérelmeik miatt fellázadtak és mintegy kétszeres túlerőben lévő seregükkel megtámadták a magyar királyt, aki azonban jól képzett katonáival döntő vereséget mért a lázadókra. Ekkor kerültek a sóbányák királyi tulajdonba. Nemsokára Székely Mózes édesapja, Székely János Deák lett a székely sók kamaraispánja. – Első katonai tetteit Báthori István fejedelem ismerte el. – A Habsburgoknak nem tetszett, hogy a Páduában egyetemet végzett, nyolc nyelvet beszélő, katolikus Báthorit Erdély fejedelmévé választották, mert helyette egy általuk mozgatható bábut szerettek volna. Az unitárius székely Bekecs Gáspárt biztatták fel ellene, aki azonban hiába gyűjtött hadakat, Báthori testőrei között már ott volt Székely Mózes, aki ezt megelőzően vitézi tettet hajtott végre. 1575-ben Radnót mellett, kardját fogai közé fogva éjszaka átúszta a Marost és a szintén magyar ellenség táborában két embert levágott, mire a többi elszaladt. Amikor ezt Báthori megtudta, kinevezte az Erdélyi Fejedelmi Testőrség parancsnokává. – Ez követően évekig az 1576-ban lengyel királlyá is koronázott fejedelmet szolgálta a cár elleni háborúban. – Lengyelország jelenetős részét és a majdnem teljes Litvániát elfoglaló Rettegett Iván orosz cár Lettország bekebelezésére is készült. Szorongatott helyzetükben a lengyelek azt szerették volna, hogy a rátermett, okos katona, Báthori legyen a királyuk. Amikor megválasztották, néhány ezer magyar és székely katona tartott vele. Hatévnyi háborúskodás után 1582-ban elérték, hogy az orosz cár tíz évig tartó békét kérjen, az elfoglalt lengyel területeket pedig visszaadja. Az erdélyi székelyek és magyarok ekkor hazamentek, de a vitézül harcolók jelentős pozíciókat tudtak elfoglalni az Erdélyi Fejedelemségben. Székely Mózes is ekkor kapta többek között lövétei és siménfalvi birtokait, valamint 1583-tól a kitüntető sófalvai sóbánya kamaraispáni tisztséget. Az Erdélyi Fejedelemségben az arany, az ezüst és a pénzverés után az állami bevételek sorában a só következett. Mózes sófalvi megbízatása 1592-ig tartott, amikor 1594 táján az új fejedelem, Báthory Zsigmond szakított a törökkel folytatott békés együttélés politikájával. A Nyugat és az osztrák császár biztatta, hogy keresztes hadjárattal szabadítsa fel a török által elfoglalt Havasalföldet. Báthory 1595-ben meg is indult mintegy ötvenezer fős sereggel és néhány hét alatt kikergette a törököket Havasalföldről. – Mit tett eközben a keresztény Európa? – Miközben Székely Mózes lett az erdélyi hadsereg parancsnoka, a Habsburgok szerették volna, ha Báthory Zsigmond lemond unokabátyja, András javára. A bíboros fejedelem azonban nem volt harcias természetű, nem törődött a hadi dolgokkal, ezért Schellembergnél végzetes vereséget szenvedett. Ebben a csatában Székely Mózes életben maradt, ám a menekülő Báthory Andrást Csíkszentdomonkos határában a csíki székelyek elfogták és megölték. 1602-ben jelentős vereséget szenvedett Tövis mellett a Basta vezette seregtől a Székely Mózes irányította erdélyi hadsereg, jelentős részük odaveszett. Jó barátja, az akkor még csak húszéves Bethlen Gábor, valamint az ekkor már ötvenéves Székely Mózes együtt menekült a hódoltsági Temesvárra. – Ekkor került szóba Erdély felszabadítása. – Az erdélyi hadsereg és a hozzájuk csatlakozók valóban szervezik Erdély felszabadítását, miközben Mózest a fejedelmi címre biztatják. Megkapja a kinevezési okiratot, de meg kell várnia, hogy 1605. április 15-én meg is válassza Hátszegnél egy katonai táborban az erdélyi nemesség. Május 9-én Gyulafehérváron iktatják be. Bethlen Gáborral együtt már szinte egész Erdélyt felszabadította, leszámítva néhány hagyományosan magyarellenes várost, mint Nagyszeben és Segesvár. Brassó még ingadozott. Mózes elkövette azt a hibát, hogy nem várta meg a többi csapatot és egyedül támadta meg Radu Serban seregét, majd szekérvárat állított fel a papírmalom mellett, ami napjainkban már a belváros része. A szekérvárba zsúfolódott sok ezer magyart és székelyt lelövöldözik, és mivel Mózes látja a közelgő végzetet, Bethlen Gábort menekülésre buzdítja. Ő át is ugrat a szekérváron és elmenekül, míg Mózes marad és hősi halált hal. – Idén Parajdon avatták a szobrát. Mivel érdemelte ki? – Orbán Balázs őt tartja a legnagyobb székelynek. Mivel magam is felsősófalvi vagyok, 1998-ban és 1999-ben, hazautazásaimkor megtudtam, hogy a település vezetése azt tervezi, ne csak a hármas számú maradjon Parajd község általános iskolája, hanem egy híres magyar személy nevét vegye fel. Mivel Székely Mózes a sófalvi sóbánya kamaraispánja volt, összeültünk a tanárokkal, akik Gárdonyi Géza nevét szerették volna az iskolának. Gárdonyit igen kedvelem, de javasoltam, hogy inkább székely személyiséget válasszanak. Ekkor a település papja javasolta, hogy Gárdonyi Géza és Székely Mózes nevét szavaztassák meg. Felsősófalva lakóinak több mint 70 százaléka Székely Mózesre szavazott, a pedagógusok pedig felkértek, hogy az iskolaavatásra írjak beszédet, amiből végül harmincoldalas tanulmány lett. Ekkor jöttem rá, hogy Székely Mózes mekkora fehér folt a történelemben, és 2000-ben több mint öt évig tartó kutatómunkát kezdtem a Széchényi, a Szabó Ervin és más könyvtárakban. Ennek eredményeként írtam meg a Székely Mózes, Erdély székely fejedelme című könyvemet, amit 2007-ben Székelyudvarhelyen adtam ki. A szobor a most Felsősófalvának nevezet településen áll, hiszen korábban csak egy Sófalva létezett Udvarhelyszéken. A Felsősófalvai Kodáros Egyesület elnöke, Nyágrus László segítségével sikerült felállítani a szobrot ez év augusztus 25-én. Civil összefogással Amerikától Magyarországig polgármesterek, vállalkozók és egyszerű emberek adták össze a pénzt. Miholcsa József szobrász is székely, aki Marossárpatakon hozta létre erdélyi fejedelmeket bemutató szoborparkját. A mellszobor öntött kőből készült, nem bronzból, így nem lopja el senki, és kevesebbet, 700 eurót kellett érte fizetnünk. A talapzathoz szükséges köveket kellett még állnunk, míg a talapzatot ingyen készítette egy Korondról Sófalvára költözött kőműves, a rajta lévő márványtábla faragását egykori tanítványom végezte szintén ingyen, tehát nagyon sok társadalmi munka van benne. Parajd község önkormányzata is segített, ugyanis a román hatóságtól tízféle engedélyt kellett bekérni, ami sokkal többe került, mint maga a szobor. – Mindeközben a Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, ahonnan a 2002-es kormányváltás után el kellett jönnie. – 2003 januárjától gazdasági osztályvezetőből ügyintézővé fokoztak le és sürgették, hogy önként távozzak. Munkát nem adtak, így kerestem magamnak, ekkor írtam és állítottam össze 2006 nyarára a Székely Mózesről írt könyvemet. Időben egybeesett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök döntésével, mely alatt felszámolták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, köztisztviselőit feketelistázták és augusztus 21-én a munkába érkezők kezébe nyomták az elbocsátó szép üzenetet. Én ekkor súlyos beteg voltam, és mire felgyógyultam, a megszüntetett hivatal szerepét a Miniszterelnöki Hivatal töltötte be, ahol csak a megbízható MSZP-vel és SZDSZ-szel rokonszenvezők maradhattak. A végkielégítésemből és kisebb adományokból adtam ki könyvemet. – Ön részt vett a Békemenet szervezésében. – Évekig alelnöke voltam az Erdélyi Körök Országos Szövetségének, amely csatlakozott a Civil Összefogás Fórumhoz. Mi is ott voltunk tábláinkkal az első, januári Békemenetben. Időközben én lettem szövetségünk elnöke. – Bekerülhet-e a Nemzeti Alaptantervbe Székely Mózes? – Ott lenne a helye, hiszen a magyar nemzet történelmét a székelyek ismerete nélkül nem lehet tanítani. Székely Mózes életműve különösen azért fontos, mert ő a magyar nemzet megmaradásáért folytatott harc részese. Időrendi sorrendben őt követi Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc. Ha ezek a történelmi személyiségek nincsenek, nem maradt volna meg Magyarország. Ő volt az Erdélyi Fejedelemség intézményesített keretének egyik első elindítója, akinek követői ugyanazon célért harcoltak. Szakács Gábor
SZEKERES LUKÁCS SÁNDOR 1954. szeptember 17-én született Erdőszentgyörgyön, nős, két gyermek apja. Az általános iskolát Felsősófalván, a középiskolát Szovátán végezte, a jogi egyetemet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Székelyföldön több helyen jogtanácsos, Magyarországon jogtanácsos, Monor város jegyzője, Határon Túli Magyarok Hivatalának dolgozója, Kóka jegyzője.