Hosszú idő óta először fordult elő a magyar igazságszolgáltatás történetében, hogy a baloldalhoz kötődő bűnösök megkapták méltó büntetésüket. A Sukoró-perben mégis az a legmegdöbbentőbb, hogy a jogerős bírói ítélet kihirdetése után a bukott miniszterelnök és párttársa attól sem riadt vissza, hogy megfenyegesse a független magyar igazságszolgáltatás képviselőit.

Az elmúlt évtizedekben azt tapasztaltuk, hogy a baloldalhoz kötődő politikusok, állami vezetők a korrupciós botrányokat többnyire valahogy megúszták. A bűncselekmény vagy nem volt bizonyítható, vagy elévült, az időmúlást pedig a bíróság általában enyhítő körülményként veszi figyelembe. Ha mégis bebizonyosodott a bűncselekmény, a baloldal prominensei megúszták némi pénzbüntetéssel vagy valamilyen feltűnően enyhe szankcióval.

A Sukoró-perben nem ez történt: a Kúria három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezetőit.

Az ügy előzménye, hogy a Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében nem jogerősen négy év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérigazgatóját, valamint három és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori jogi és értékesítési igazgatóját. Két további vádlottat felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt a törvényszék.

A Szegedi Ítélőtábla azután másodfokon felmentette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot is, a vádhatóság azonban, letöltendő szabadságvesztést kérve rájuk, fellebbezett. A Kúria ítélete immár jogerős. Letöltendő szabadságvesztést szabott ki a Gyurcsány-kormány egyik legnagyobb ingatlanbotrányában, a Sukoró-ügyben érintett két egykori állami cégvezetőre, Tátrai Miklósra és Császy Zsoltra.

A Kúria tanácsa az indoklásban leszögezte: Gyurcsány és a kormány más képviselői támogatták a beruházást, a miniszterelnök határidővel feladatokat szabott, így ez aligha nevezhető pusztán protokolláris eseménynek.

2009 tavaszán a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemeltté nyilvánította a sukorói beruházást, ám júniusban már Bajnai Gordon miniszterelnökként vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát 2011. szeptember 12-én az Országgyűlés felfüggesztette, majd október 3-án – Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője feljelentése alapján – a volt kormányfőt hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség.

A 2009 áprilisában indult büntetőügyben tehát nemcsak Tátraiék, hanem Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségét is boncolgatta a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészek érdeklődését a nyomozás során annak a találkozónak a részletei keltették fel, amelyet 2008. május 21-én tartottak a Parlament Nándorfehérvári termében. A Gyurcsány-kormány tagjai itt találkoztak a befektetői csoport képviselőivel, akik közölték, hogy telekcserével szeretnének hozzájutni a beruházás megvalósításához szükséges földterülethez. A nyomozást 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntették, így Gyurcsány már csak tanúként szerepelt a telekcsere miatt indult büntetőperben.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatója szerint az egész ügy koncepciózus, az ügyészség az eljárás során azt próbálta elérni, hogy egymásra valljanak a vádlottak, de senki sem vallott senkire. Az ügy elsőrendű vádlottja azt mondta: az egész vád arra épült, hogy az ügyészség kitalálta, hogy nem ér annyit a felajánlott csereingatlan, mint amennyire becsülték. Ennek a mentegetőzésnek azonban tényszerűen ellentmond az igazságügyi szakértői jelentés, amely szerint a szerződésben a sukorói területeket 732,7 millió forinttal alul-, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat viszont csaknem 562 millió forinttal túlértékelték, így a szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint vagyonvesztés érte az államot.

A Fővárosi Ítélőtábla 2012 júniusában jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, nem sokkal később a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Tátrai Miklós, Császy Zsolt és három társuk ellen.

A Kúria most jogerős elmarasztaló ítéletet hozott.

Márpedig jogerős bírói ítéleteket nem szokás megkérdőjelezni, Gyurcsány Ferenc azonban ezt is megtette. Mi több, megfenyegette a Sukoró-ügyben eljáró ügyészeket és bírákat. A Kúria ítélethirdetése után a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán azt írta, hogy nem a jogerősen elítélt vádlottak, hanem „a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök”.

„Ők ártatlanok. Tudom, mert ismerem az ügyet és az eljárást. A nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök. De jön majd új kor. Új kormány. A meghurcoltakat szabadon engedjük és teljes anyagi és erkölcsi kárpótlást fognak kapni. A bűnös eljárásban részt vevők ellen meg minden törvényes eszközzel fellépünk. Akik bűnösen kiszolgálták Orbán rendszerét, nem számíthatnak megértésre. Tönkretettek embereket, családokat, életeket. Mert gyávák, megalkuvók, vagy csak egyszerűen megvehetők voltak. Nem lesz bosszú. Csak végre tisztességes igazságszolgáltatás lesz. Tisztességes kollégáimat zártátok börtönbe, mert engem nem tudtatok. Soha nem felejtem el. Soha” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, tovább fenyegetőzve: „Ne számítsanak nyugodt nyugdíjas évekre”, mert tettük nem fog következmények nélkül maradni. A hatalom bukását követően „kinyitjuk az aktákat és akkor a mai vádlókból vádlottak lesznek”.

Gyurcsány Ferenc párttársa, Varju László DK-alelnök a Kúria jogerős döntését kommentálva koncepciós perről beszélt, szabadulást és teljes kárpótlást ígért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. letöltendő börtönbüntetésre ítélt egykori vezetőinek. Varju László szerint Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró fideszes ügyészek, az ítéletet meghozó bíró és tanácsa „addig lesznek szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják”. Ezek a mondatok a múlt rendszer legsötétebb korszakát idézik: az ávó, az éjszakai csengőfrász, a lesötétített fekete autók rég letűnt korát. Az elvtársak nem felejtenek…

Ez az ő dolguk. Az igazságszolgáltatás gépezete azonban hosszú évtizedek és némi huzavona után végre jogerősen bűnösnek mert ítélni nyilvánvalóan bűncselekményt elkövető embereket. Ez óriási eredmény. A rendszerváltás óta csak 27 évet kellett rá várni.