Az interneten gyorsan terjedt az a fénykép, ami a január 5-i tüntetés alkalmával egy Árpád-sávos és egy LMBTQ-s szivárványzászló találkozását örökítette meg. 

Fotó: Bódi Ábel

Ha meg akarnánk keresni az utóbbi évek legerősebb belpolitikai tartalmú szimbólumát, akkor felesleges tovább kutatni, ez az a kép. Persze ennek is megvolt az előképe, mikor az elbukott 2018-as választás után az egyik ellenzéki tüntetésen megjelent a „szivárványkoalíció zászlaja”. Bár az még túl direkt és koncepciózus volt. Talán úgy tűnhet, hogy a mostanit már maga az élet írta, de valójában csak az ellenzéki boszorkánykonyha végterméke szabadult el és jár-kel köztünk az utcákon. Mint mindennek, az utcai politizálásnak is megvannak a maga fentről érkező forrásai és csatornái. 

Baljóslatú előjelek

A tavaly áprilisi választás előtt, ha volt betonbiztos közös nevező az ellenzéki pártok között, akkor az az összefogás feltétlen és határozott tagadása volt. A média területe volt az, ahol elsőként lógott ki az a bizonyos lóláb. A teljesség igénye nélkül, csupán egyetlen, novemberi esetet hadd emeljek ki, amit a Három a magyar című, Youtube-on látható ellenzéki műsorral kapcsolatban sikerült megélnem. A műsor általános témája és központi eleme természetesen Orbán Viktor volt, azon belül is az, hogy ha valami biztos ebben a földi létben, az nem a halál tudata, hanem hogy a miniszterelnöknek nincsenek elvei és nincs értékrendje. 

Lendüljünk túl ezen a már messziről is dögszagot árasztó premisszán, és egy pillanat erejéig játsszunk a gondolattal, hogy amiről ezek a figurák beszélnek, annak szerves kapcsolata van a valósággal. Én ezt tettem, és mintha csak egy képregény-adaptációt néznék, belefeledkeztem ebbe a világba, elfogadva annak minden törvényszerűtlenségét és logikátlanságát. Már épp kezdtem teljesen átadni magam az élménynek, mikor jött a paprikaspray szagú, csípős pofon. Ugyanis a műsor után az ex-KDNP-s, magát jobboldalinak tartó Lukácsi Katalin büszkén ajánlotta a szintén jobboldalinak mondott Magyar Hang című újság következő számát, aminek a címlapján nem más szerepelt, mint a körükben mélységesen tisztelt és nagyra tartott Kálmán Olga. 

Mély levegőt

Álljunk meg itt egy pillanatra, vegyünk egy mély levegőt, és gondoljuk ezt végig! Odáig jutottunk, hogy egy magát jobboldalinak tartó közéleti személyiség büszkén, csillogó szemmel ajánlja Kálmán Olgát, a balliberális kurzus erőskezű matriárkáját egy „jobboldali lap” címlapján. Fel kell tennünk a kérdést: Orbán Viktor gyűlölete tényleg minden felülír és legitimál? A kellemetlen és kérlelhetetlen válasz pedig az, hogy igen. 

Mint később kiderült, Kálmán Olga a rövid, ám annál emlékezetesebb médiajelenlétet nem is akárhol, a „nemzeti radikális” N1TV-ben kapta meg, méghozzá nem is akármilyen gárdával. Havas Henrikkel, Para-Kovács Imrével és Perjés Zoltánnal karöltve szapulhatta a kormányoldalt. Manapság már meg sem lepődünk egy ilyen konstelláción, de ha volt előképe a mostani ideológiai katyvasznak, akkor azt mindenképp az ilyen médiapillanatok között érdemes keresni.

Minderről persze mint egyfajta nóvumról és sikerről számolt be az ellenzéki sajtó. Gyakorlatilag a korábban a Jobbik ellen bojkottot hirdető ATV-sek mentek műsort csinálni a Jobbik házi „tévéjébe”. Abba a televízióba, amelyről a választások után a főszerkesztői posztról távozó Kisberk Szabolcs többek közt azt állította: volt munkahelye a Jobbik kézivezérlése alatt állt, és szerinte borítékban kapták a fekete pénzt. A NAV éppen a napokban hallgatta meg az ügyben. 

És ezek az emberek papolnak elvekről meg értékrendről. Nincsenek hatalmon, tavaly áprilisban mégis milliókat mozgattak meg és vannak hatással milliókra a mai napig. Micsoda hatalom, micsoda felelősség és hozzá társuló hanyag elegancia. Ilyen viszonyok között az ellenzéket tényleg csak sajnálni lehet, de végtelenül, amiért nem tudnak megszabadulni az őket tőkesúlyként lehúzó ikonjaiktól. 

Forradalmi hevület

Mindezen kísérletek szépen lassan átszivárogtak a politika realitásba, Heller Ágnes vágyálma pedig ma már megkerülhetetlen valósággá vált. A féléve még talán túlzásnak gondolt szivárványkoalíció napjainkban formálódik meg. Országszerte és helyi szinten is együtt tüntet a Jobbik a baloldallal. Legutóbb például Rig Lajos és Mesterházy Attila közösen szerveztek tüntetést. Egészen elképesztő. 

Ám amíg tart a forradalmi hevület, addig nem is érdekli őket a dolog. Sőt, felszabadítóan hat rájuk, hogy nem kell tovább megjátszani magukat.