Kívülről, egy állami szervtől érkezett az a közigazgatási bíró, aki a Helsinki Bizottság sirámaival egyetértve az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordult a Stop Soros törvénycsomag egyik eleme miatt. Szabó Gabriella mindössze két hónapja bíró. A személye nem csak azért érdekes, mert komoly szerepe lehet abban, ha rés keletkezik a Magyarországot és Európát egyaránt védő jogi határzáron. Hanem azért is, mert ő az élő bizonyíték arra, mekkora hazugság volt, amit évek óta hajtogatnak a „jogvédők” és a balliberális megmondóemberek: nevezetesen, hogy a közigazgatási bíróságokra kívülről érkezettek a Fidesz pártkáderei. A helyzet most inkább így fest: a közigazgatás rengetegében eddig meghúzódó migránspárti és brüsszelita jogászok akarják kihasználni a helyzetet arra, hogy beszivárogjanak a bíróságokra. S amint ez sikerül nekik, megkezdik a belső aknamunkát, amit meg is tehetnek, hiszen, mint tette azt Szabó Gabriella, az Alkotmánybíróságot megkerülve az Unióhoz fordulhatnak, ha szerintük valami sérti a brüsszeli irányelveket…

Ami a konkrét ügyet érinti, a Magyar Narancs számolt be róla ma, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája augusztus 21-én a Helsinki Bizottság pártjára állt. A hvg összefoglalója szerint a „civil” szervezet kurd nemzetiségű, szíriai állampolgár ügyfele július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában, kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a Stop Soros szabályozás alapján elutasította, majd elrendelte a kitoloncolását Szerbiába.

A döntést a Helsinki közigazgatási perben támadta meg, Szabó Gabriella bíró pedig egyetértett azzal, hogy az új rendelkezés ellentétes lehet az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével, ezért előzetes kérdéssel fordult az EUB-hoz.

A helsinkis ügyvédek egyelőre arról számolnak be, hogy a szíriai kurd kérelmező ügye után a többi hasonló közigazgatási pert is felfüggeszti a Fővárosi Bíróság, így jelentős számú menedékkérő sorsa múlhat a luxembourgi bíróság döntésén. Ha az EUB azt állapítja meg, hogy a magyar jogszabály ellentétes az EU-direktívával, az a törvényt még nem semmisíti meg, de a magyar bíróságok várhatóan arra utasítják majd a BMH-t, hogy ne alkalmazzák az újonnan bevezetett elfogadhatatlansági okot – tette hozzá a HVG.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a Helsinki és Szabó Gabriella ténykedésének eredményeképpen az uniós bíróság a magyar törvényhozást kikerülésével akadályozhatja meg, hogy az illegális bevándorlókat kitoloncolják Szerbiába.

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg.