Hogyan szövi be Soros hálója a magyar igazságszolgáltatást (7. rész)

1./ A Bíróakadémiához hasonlóan beindult az Ügyvédakadémia – a balliberális és a Soros-szál itt sem elhanyagolható. Az ügyvédi hivatásrenden belüli hangulatról egyébként mindent elárul az a megdöbbentő tény, hogy az egyik ismert budapesti ügyvédnő Facebook-bejegyzésének tartalma szerint a „szép fehér bőrű árja magyarok között is ugyanannyian vannak a bűnözők.”

2./ A Magyar Helsinki Bizottság az Ügyvédi Kamarákkal karöltve változatlanul érzékenyíti az igazságszolgáltatás szereplőit – most az ügyvédek vannak soron, akiknek a képzésen való részvétel ingyenes volt, és utazási költségtérítést is biztosított a Soros-hálózat hazai zászlóshajója. Az MHB információink szerint érdemi befolyással lehet a magyar jogászképzésre is.

3./ Korábban megírtuk, hogy egy volt büntetőbíró még aktív ítészként szervezhette be bírótárasait a vonatkozó eljárásokba az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, úgy, hogy a Magyar Helsinki Bizottság képviselte őket. A gyakorlati érzékenyítés kapcsán a mai napig nem kapott érdemi válaszokat a közvélemény, az MHB által behálózott bírák névsora nem ismert.

4./ A Budapesti Ügyvédi Kamara is persze kizárólag hiteles szakmai forrásból táplálja hivatalos kiadványának olvasóit – az elmúlt lapszámokban a sorosista Transparency International jelentéseiben gyönyörködhetett a pesti ügyvéd.

5./ Úgy tűnik az Alapjogi Biztos Hivatala is kellőképpen érzékenyítve lett – titkos munkaterv, külföldről finanszírozott jogvédők, sőt szcientológusok az ombudsman hivatala körül.

1./ A Budapesti Ügyvédi Kamara folyamatosan hirdeti előző hírleveleiben az Ügyvédakadémiára történő jelentkezés lehetőségét. Az ügyvédek megfelelően „szervezett és átgondolt továbbképzése” immáron nemcsak a hivatásrend jól felfogott önérdeke, hanem törvényi kötelezettség is – olvashatjuk a Budapesti Ügyvédi Kamara hivatalos lapjához köthető Pesti Ügyvéd online társoldalán, az ugyvedek-lapja.hu-n. A szlogen a következő: „Aki nem tanul lemarad. Aki lemarad, kimarad”. A kérdés azonban, hogy miből marad ki?

Kiindulópontként és a szakmai összefonódás bizonyítékaként a link alatt közvetlenül „Ügyvédakadémia 2018 – 7. csoport: Büntető védelem” címet találjuk, és csalódottan vesszük tudomásul, hogy a felkínált Helsinki Bizottsághoz köthető oktatási anyagnak nyoma sincs.

Viszont a büntető védelem kurzus leírásából megtudhatjuk, hogy a jövőben változik a nyomozás menete, megszűnik az iratismertetés, nem lesz a jövőben ügyészi szakasz, és az elmúlt öt évben a védői munkát is érintő uniós irányelvek jelentek meg, amelyek alkalmazása nehézséget okoz. Csupa nehézség, csupa új macera. Szerencsére a csoport számára legutóbb például az a Lőrik József ügyvéd adott elő, akit korábban a Magyar Helsinki Bizottság, mint „tapasztalt budapesti védőügyvéd” említett egy 2013. február 21. napján a Nyílt Társadalom Intézet székelyén megrendezett fórum szakmai anyagában, és amelynek keretében az érintett – előzetes letartóztatás rendszerét áttekintő – szakértői csoportba Lőriket is delegálták.

Ha tovább böngésszük a kínálatot, újabb gyöngyszemekre lelhetünk. Az „Ügyvédakadémia 2018 – 3. csoport: Családjogi jogviták” csoport szakmai vezetője az a dr. Subasicz Éva ügyvéd, aki korábban Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet Programiroda vezetőjeként az emberi jogok kiemelt területén tevékenykedett, illetve a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére látott el ügyvédi feladatokat.

Végezetül megemlítjük, hogy az „Ügyvédakadémia 2018 – 17. csoport: Személyiségi jogi jogviták” csoport szakmai vezetője: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd, aki a Budapesti Ügyvédi Kamara 493. sorszámú hírlevelének tanúsága szerint mint a BÜK elnökségi tagja a legutóbbi közgyűlésen az ügyvédi kamarától határozottabb állásfoglalásokat vár el a jogállamot érintő közpolitikai kérdésekben és egyébként balliberális oldalakon rendszeresen – szakmailag erősen kifogásolható – nyilatkozatokat jegyez.

Testvére, Dr. Nehéz-Posony Kata ügyvédnő ennél jóval tovább ment, egy idén márciusi Facebook bejegyzésében – mindenfajta következmény nélkül – azt találta leírni, hogy a „szép fehér bőrű árja magyarok között is ugyanannyian vannak a bűnözők.”

2./ Persze a Soros Györgyhöz köthető „szakemberek” nemcsak az Ügyvédakadémia keretén belül érzékenyítik a honi ügyvédséget. Fiatalkorúak büntetőeljárásbeli jogainak megerősítése fedőnév alatt a Magyar Helsinki Bizottság 2018. május 3-án és május 8-án 20-20 ügyvéd számára szervezett interaktív képzést. Az MHB projektpartnerként vett részt az Egyesült Királysági Fair Trials International szervezet az Európai Unió által támogatott projektjében (JUST/2015/RCHI/AG/PROF/9564). A projekt célja az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016/800 irányelv magyarországi érvényesülésének elősegítése.

A képzés célja a fiatalkorú terheltekkel kapcsolatos munka eredményességének javítása és két, összekapcsolódó témája van:

(1) A büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016/800 irányelv; és

(2) A fiatalkorú terheltek védelmét ellátó ügyvédek ügyfeleikkel való együttműködésének, kommunikációjának javítása a fiatalkorú terhelt jogainak lehető legteljesebb körű érvényesítése érdekében.

A képzést, mint megtudhattuk tapasztalt ügyvédek, pszichológusok tartották. A készségek elsajátítását pedig színészek segítették szerepjátékok keretében. A képzésen való részvétel ingyenes volt, utazási költségtérítést biztosítottak.

Ha kicsit visszamegyünk az időben még csak 2018. február 27-et írtunk, amikor a Magyar Helsinki Bizottság képzést hirdetett „A büntetőeljárási jogok erősítése: az ügyvédhez és a költségmentességhez való jog hatékony implementációja a Stockholmi Program szerint” című nemzetközi projekt keretében. A képzést az a Panpress Kft. által üzemeltetett ugyvedek-lapja.hu oldal hirdette meg, amely a Pesti Ügyvédet is kiadja és amelynek tartalmáról már többször beszámoltunk.

A Magyar Helsinki Bizottság a budapesti, győri és debreceni jogi karokon Jogklinika programot működtet. A program lehetőséget nyújt joghallgatóknak, hogy már az egyetemi éveik során ügyvédek irányítása alatt betekintést nyerjenek a menedékjogi eljárásba, és tapasztalatokat gyűjtsenek a hazai és nemzetközi menedékjogi és idegenrendészeti jogalkalmazás gyakorlatáról. Emellett a programban részt vevő joghallgatók jogi tanulmányaik során specializált elméleti képzésben vesznek részt, melynek keretében megismerik a magyar menekültügyi és idegenrendészeti szabályozást és a nemzetközi menedékjogi, emberi jogi normákat.

Honlapjukon az „Eredményeink 20 év alatt” résznél egészen előkelő helyen, a 25 felsorolt eredményből a 6. helyen szerepel a következő bekezdés: „Több féléven át büntetőjogi, menekültügyi és antidiszkriminációs jogklinikát működtettünk, amely során a joghallgatók elméleti képzés mellett ügyvédek és oktatók segítségével tapasztalatokat szerezhettek a jogvédelem gyakorlatából is. Szervezetként vagy munkatársaink révén azóta is folyamatosan részt veszünk az egyetemi jogászképzésben.”

Kétségtelen, a Magyar Helsinki Bizottság tagjai között vannak olyanok, akik jogi egyetemen oktatnak, többek között például – mily meglepő – alapjogokat. Minél előbb sikerül elültetniük a fiatalok fejében fundamentalista alapjogi nézeteiket, annál jobb nekik.

A már említett jogklinika programot a budapesti, győri és debreceni jogi karokon működtették. A leírás szerint „a programban részt vevő joghallgatók jogi tanulmányaik során specializált elméleti képzésben vesznek részt, melynek keretében megismerik a magyar menekültügyi és idegenrendészeti szabályozást és a nemzetközi menedékjogi, emberi jogi normákat”. Magyarra fordítva: megismerik, hogyan gondolkodik ezen jogszabályokról a Magyar Helsinki Bizottság.

Nem csak a fiatalok képzésében (és nem csak itthon) vesznek részt, esetlegesen befolyásolva a tréningjeiken résztvevők gondolkodását. Az „Eredményeink 20 év alatt” felsorolás 18. és 19. pontjai a következőek:

„Civil szervezetként sikeresen kapcsolódunk bele a hazai és a külföldi bíróképzésbe, különösen a menekültügy területén.”

„…Rendszeresen tartunk jogi képzéseket itthon és külföldön egyaránt jogászoknak, állami hatóságoknak és bíróságoknak is.”

Azt, hogy milyen sikeresen, korábbi írásunkban már elkezdtük fejtegetni. Azonban nem csak itt, Magyarországon folytatnak ilyen tevékenységet, hanem megváltják az egész világot! Az „Eredményeink 2016-ban” lista 22. pontja szerint: „Szakértőink szerte a világban számos képzést tartottak menekültügyi bíráknak, ügyintézőknek és egyetemi tanároknak, többek között Közép- és Dél-Amerikában, valamint Észak-Afrikában és a kaukázusi régióban is. Nemzetközi projektünk hozzájárult, hogy menedékjogi oktatás indult a világ számos egyetemén, többek között Ukrajnában, Kazahsztánban, Kolumbiában, Venezuelában, Brazíliában, Mexikóban, Argentínában, Costa Ricában és Marokkóban. Több ország egyetemein – például Oroszországban és Uruguayban – menedékkérőket ingyenesen segítő jogklinikák létrehozásához nyújtottunk szakmai támogatást.”

3./ Mint azt az előzőekben is olvashatták, Sándor Zsuzsa levitézlett egykori bíróként nyíltan kiáll Soros György mellett és a törvénysértések okát abban látja, hogy: „ezt a kormányt nem sikerült eddig még megbuktatni”. Az agresszív exbíró a Magyar Helsinki Bizottság egyik frontembere, illetve plakátarca. Ezzel idáig még nem is lenne komolyabb baj. Az már azonban vizsgálandó, hogy aktív korában volt-e konkrét kapcsolata a Soros hálózathoz tartozó szervezethez.

Arról szintén beszámoltunk, hogy a 2010-es fordulat után megszületett a bírák nyugdíjazásáról szóló törvény. Milyen érdekes, hogy a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság hozzájutott az érintett bírák listájához. Informátorunk szerint a dolog a következőképpen alakulhatott: a szervezet egyik ügyvéd aktivistája bekérette ügyvédi irodájába az adott bírót, neki jogi védelmet ajánlva, és jelezte, hogy nemzetközi bíróság előtt Magyarország ellen megítélendő kártérítés összegének 10 százalékát kell majd felajánlani a szervezet számára.

Az ismert, nyugdíjazásra vonatkozó pozitív bírósági határozatok után a Soros-féle szervezettel megállapodást kötő bírák ismét – sokan napjainkban is – ítélkeznek.

Néhány kérdés e körben változatlanul tisztázásra vár:

  • Ki adta meg Soroséknak az érintett bírák névsorát?

  • Tudtak-e az érintett bírák teljesen objektívan ítélkezni például politikai természetű ügyekben?

  • Sándor Zsuzsa tart-e kapcsolatot ezen bírákkal, hiszen az eljárások egy része még tarthat és ő a szervezet frontembere?

Úgy véljük, hogy egy jogállamban ezeken kérdéseket tisztázni kell, még akkor is, ha konkrét vádat nem kívánunk megfogalmazni. Mint, ahogy korábban – bármennyire megdöbbentő – ebben a részben is kizárólag tényeket közlünk, a következtetések levonását továbbra is az olvasóra bízzuk.

4./ Mindeközben a Budapesti Ügyvédi Kamara sem tétlenkedik, hogy helyes irányba terelje a nemzet fővárosában az ügyvédek gondolkodásmódját. A januári és februári lapszámban is kizárólag a Transparency International véleményét és javaslatait olvashatták a fővárosi ügyvédek.

5./ A korábban említett ugyvedek-lapja.hu oldal szerkesztője az a dr. Kaszás Beáta, aki egyik beszámolójában – amely a www.bpugyvedkimara.hu oldalon található – írt arról a kezdeményezésről, amely szerint Magyarország több mint 25 éve csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ egyezményhez. Ez alapján hozták létre és működtetik 2017. január elsejétől a nemzeti megelőző mechanizmus elnevezésű rendszert, amelyben az ombudsman speciális eljárási és intézkedési jogkörben, munkatársai közreműködésével lép fel annak érdekében, hogy a személyi szabadságuktól valamilyen bírói, közigazgatási vagy más hatóság utasítása értelmében megfosztott, fogva tartási helyeken őrzött személyeket ne érhesse kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód.

Dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa e körben elmondta, hogy a hivatal bízik a nemzeti megelőző mechanizmus preventív hatásában, már csak amiatt is, hogy a feladatot ellátó főosztály munkatársai bármikor megjelenhetnek az általuk kiválasztott fogva tartási helyeken. Ezek lehetnek börtönök, katonai, rendőrségi fogdák, őrzött szállások, pszichiátriai intézetek, gyermekotthonok stb. Eddig a hivatal körülbelül négyezer releváns helyet térképezett fel, és – mint azt feltételezi – még további bővülés várható, mert az egyházi, alapítványi intézmények egyelőre nincsenek rajta a listán.

A főosztály munkaterve titkos – emelte ki az ombudsman a cikkben. Az ellenőrzési terv azért nem nyilvános és a mechanizmus munkatársai azért keresik fel előzetes bejelentés nélkül a fogva tartási helyeket, hogy így garantálják a valós helyzetek objektív feltárását.

Dr. Fliegauf Gergely, a Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztályának vezetője hangsúlyozta a beszámoló alapján, hogy munkájuk nem nyomásgyakorlás kifejtése a fenntartó intézményekre, továbbá nem szeretnének versengeni azon civil szervezetekkel, amelyek jelenleg emberi jogi monitorozó munkát végeznek.

A mechanizmust civil szervezetek segítik, valamint olyan külső szakértők, akiknek személyes és tudományos tapasztalataik hozzájárulnak a rendszer hatékony működtetéséhez. Annak érdekében, hogy a mechanizmus hasznosíthassa a civil szféra gyakorlati és elméleti ismereteit, az alapvető jogok biztosa Civil Konzultációs Testületet hozott létre. A Testület négy meghívott és négy pályázat útján kiválasztott tagszervezetből áll. Meghívott a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Ügyvédi Kamara.

Nyilvános pályázaton kiválasztott tag a Magyar Helsinki Bizottság, a MENEDÉK – Migránsokat Segítő Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány. Csupa nemzetközi kiválóság.

Az ombudsmani hivatal főosztály vezetője szólt arról is az írás tanúsága szerint, hogy a nemzetközi szervezetek megállapításai alapján Magyarországon a kínzás nem szisztematikus, persze azért vannak hiányosságok a fogva tartási körülményekben, és súlyos kivételek is mutatkoznak a fogvatartottak közötti erőszak eltűrésében.

Dr. Fliegauf egyébként interjút adott a zsurpubi.hu Jobbik-közeli internetes oldalnak 2017 augusztusában, amelyben elismerte, hogy a szcientológusok által alapított Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítványt ismeri, és a szövegből kiderül az is, hogy fogadták őket az Alapjogi Biztos Hivatalában.

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg.