Soros, a csendestárs – a különös droglegalizáló

Fotó: Shutterstock.com/Alexandros Michailidis, szerk.


Soros György amerikai útlevéllel utazik, filozófus-üzletember filantrópként tűnik fel. Valójában bizonyos nemzetközi pénzügyi/politikai érdekek, a kábítószer, a feketepénz-áramlás és az irreguláris hadviselés érdekében (a spekulációktól kezdve a médiavezérlésig terjedően) működik, hogy megdöntsön nemzeteket, és megsemmisülést idézzen elő. Az 1990-es évektől kezdve a világ számos részén persona non grata, vagyis nem kívánatos személy lett. Több országban – különösen Olaszországban – bűnügyi nyomozás folyik ellene. 1993-ban az Egyesült Államok bankképviseleti hatóságának elnöke is nyomozást követelt, miután Soros 1992 szeptemberében 1-2 milliárd dollárt vett ki európai valutamanipulációkból. Soros azonban még mindig hatalmas, és az Egyesült Államokban csak mint „közszereplő” jelenik meg.

A Soros és az őt kiszolgáló személyek elleni vizsgálatok, közvetlenül feltárják majd azokat a hálózatokat, amely jelenleg képesnek bizonyulnak az Egyesült Államokkal szembeni támadási műveletekre. Egy ilyen jellegű nyomozás támogatására 1997 áprilisában az EIR News Service egy 70 oldalas különjelentést adott ki: „A Soros-gólem igaz története – a gigászi spekuláns Soros György arcéle”. Itt néhány kulcsfontosságú pontot foglalunk össze.

Kábítószer-legalizáció és narkópénzek

 „Filantrópként” Soros György a nemzetközi droglegalizációs lobbi elsődleges finanszírozója, és a kábítószer-kartell narko-terrorista gépezetének egyik vezető pénzelője – ami különösen jól dokumentálható Kolumbiában. Soros évente több százmillió dollárt csoportosít át a kábítószer-dekriminalizációs „propagandagépezet” számára, amely jelenleg 18 országban működik Észak- és Dél-Amerikában, a karibi térségben, Európában és Ausztráliában.

Dél-Amerikában a Soros-csoport, a Human Rights Watch/Amerika (korábban Americas Watch) a kábítószer-kartellek kábítószer-előállítási és terrorista apparátusának szerves részeként működött, legalábbis a három legjelentősebb kábítószer-termelő országban – Kolumbiában, Peruban és Bolíviában.

A Human Rights Watch/Amerika (HRW) 1995-ben új kábítószerprogramba kezdett, amelynek első éve annak jegyében telt, hogy a drogellenes programokkal világszerte megakadályozza az „emberi jogi visszaéléseket”. A HRW abban az időben kijelentette, hogy mivel „a nemzeti és nemzetközi drogellenes programok… egészében véve megakadályozták az emberi jogok alapos vizsgálatát, 1995 elején a HRW több évre nyúlóan erőfeszítéseket kezdett tenni az olyan emberi jogi jogsértések dokumentálására és ezek nyomán kifogások emelésére, amely jogsértéseket a kábítószer-kereskedelem nemzetközi szinten és az Egyesült Államokban történő korlátozása érdekében tett erőfeszítések idéztek elő”.

Az Egyesült Államokon belül Soros létrehozta és finanszírozta a propagandaügynökségek falanxát – a pressziót és a pénzcsatornákat, például kábítószer-legalizálásra. 1994. július 8-án, amikor a Human Rights Watch/Amerika vezetője, Aryeh Neier Soros Nyílt Társadalom Intézetének (New York) elnöke lett, Soros 10,5 millió dollárt szedett össze kiegészítő támogatási alapokban ahhoz, hogy három éven keresztül egy szövetségcsoportot, a Kábítószer-politikai Alapítványt (DPF) mint Amerika vezető kábítószer-legalizálási fórumát finanszírozzák. (Soros 1992 óta már 500 ezer dollárt juttatott a DPF-nek.) A Soros által folyósított 10,5 millió dolláros támogatásból 6 millió dollár úgy oszlott meg, hogy ebből 3 millió dollárt tett ki az operatív támogatás és 3 milliót az adománytámogatás, míg a fennmaradó részben ezt más adományozók egészítették ki.

Kevin Zeese, a Marihuána-jogi Országos Szervezet (NORML) korábbi országos igazgatója, aki Soros DPF-adományainak idején a DPF alelnöke és tanácsosa volt, egyenesen kérkedett is azzal, hogy ez a pénz lehetővé tette a DPF masszív terjeszkedését.

Mindez azért lett, mivel a szövetségi állami szintű népszavazások már azt célozták, hogy „orvosi használatra” legalizáljanak drogokat. Ezt tekintik ugyanis éknek az összes drog dekriminalizációja kapcsán.

Soros 1996. november 5-én Kaliforniában (215. sz. népszavazási jogalkotási javaslat szövetségi alkotmánymódosításra) és Arizonában (200. sz. népszavazási jogalkotási javaslat szövetségi alkotmánymódosításra) hatékony módon „vásárolta meg” azt, hogy átvigyenek különböző kábítószer-legalizációs intézkedéseket – mindkét esetben az I. melléklet szerinti narkotikumok „orvosi használatának engedélyezésére”. Azóta más államokban további népszavazások is történtek.

Arizonában, a 200. sz. népszavazási javaslat támogatói által összegyűjtött 440.490 dollárból 440 ezer dollár származott Soros zsebéből. További 25 ezer dollárt fordítottak a kábítószer-legalizálásért küzdő DPF általi közvélemény-kutatásra, amely szervezet Sorostól 3 millió dollárt kapott operatív programra és 3 millió dollárt adományprogramra.

Kaliforniában a 215. sz. népszavazási javaslat ügyéhez Soros közvetlenül 550 ezer dollárral járult hozzá, és az általa támogatott DPF újabb 200 ezer dollárt adományozott, összességében több mint egyharmados részesedéssel a népszavazás költségeiben.

Saját könyvében (Soros Sorosról) Soros azt írja: „Úgy gondolom, hogy a kábítószer-probléma elsősorban bűnügyi problémaként való kezelése téves gondolat… Úgy gondolom, hogy a kábítószer-probléma felszámolásának egész elképzelése hamis ötlet.”

Soros kábítószer-dekriminalizációs kampánya képezi az általános irányt azoknál az alapítványoknál és front-csoportoknál, amelyek mögött ott áll, és amelyeket a „nyílt társadalom” és a „szabad piacok” nevében támogat világszerte, különösen Kelet-Európában. Az intézményi ellenőrzés, a különböző titkos műveletek, pénzáramlások, a „pro dope” legalizáció stb. csatornájának szerepét töltik be. Mindennek középpontjában a Soros által létrehozott és pártfogolt Közép-Európai Egyetem áll, amely elsősorban Budapesten található, de Varsóban és Prágában is vannak fontos karai.

Az első Soros-alapítvány a Nyílt Társadalom Alap volt, amelyet 1979-ben alapítottak (1993 decembere óta Nyílt Társadalom Intézet/New York). 1997-ben 24 nemzeti alapítvány volt ebben a Soros-hálóban, a Moldovai Soros Alapítványtól (1992) a Dél-afrikai Nyílt Társadalom Alapítványig (1993) és a Moszkvai Nyílt Társadalomig (1995). 1994-ben az összes Soros-alapítvány kiadásai körülbelül 300 millió dollárt tettek ki; mindegyiküket maga Soros elnökölte.

  1. december 7-én Soros horvátországi tevékenységeit Franjo Tudjman elnök leplezte le az kormányzópárthoz intézett beszédében: „Dióhéjban: államot hoztak létre az államon belül Horvátország destabilizálására.” Az említett hónap december 23-án Horvátország Belügyminisztériuma bejelentette a Soros Nyílt Társadalom Intézetével szembeni büntetőeljárást pénzügyi bűncselekmények – adóelkerülés, hamisítási ügy, deviza-nyilvántartási hamisítás stb. – miatt.

Pénzügyi fegyverviselés

Soros fiktív foglalkozásként (pénzügyi spekuláció) az egész országok ellen intézett rajtaütésszerű, cserbenhagyásos (angol kifejezéssel hit-and-run) támadásokra specializálódott. Fő üzleti címe Quantum Fund NV néven Curaçao szigetén, a Holland Antillákon – a karibi adóparadicsomban – lett bejegyezve. Így megkerülte az adófizetést, és elrejthette saját befektetőinek mivoltát és azt is, hogy mihez kezd a pénzével. Így pusztán a magán-pénzügyi érdekek hatalmas és nagyon csúnya hálózatának látható arcaként operál, ideértve Európa vezető arisztokrata és királyi családjainak összekapcsolódását is, a brit Windsor-házra összpontosulva. (Ezt a titkos magánhálózatot a saját tagjai „Club of the Isles”-nak, vagyis Szigetek Klubjának hívják.)

  1. Az európai árfolyam-mechanizmus (ERM) krízise idején, 1992 szeptemberében Soros ott volt azok között a vezető spekulánsok között – a brit és az olasz valuták ellen –, akik végül bedöntötték az ERM-et. Bár a cél az áldozatok között nem Nagy-Britannia volt (igaz, millióknak kárt okozott a font süllyedése); az eltalálni szándékozott cél az volt, hogy megtörjék az európai országok monetáris kohézióját, és hogy ezáltal megtörjék egy a brit szabadkereskedelmi zabrálással szemben már elég erősnek bizonyuló (eurázsiai) gazdasági fellendülés felé vezető lendületet is.

Még pontosabban: a spekulatív támadások ez idő alatt az olasz líra mintegy 30 százalékos, pusztító leértékeléséhez vezettek, és az olasz központi bank tartalékainak teljes kiapadásához. Körülbelül 48 milliárd dollár ment el – és veszett el – a líra védelme érdekében. Becslések szerint Soros 282 millió dollárt keresett a líra leértékelésén, a font sterling leértékeléséből származó 1-2 milliárd dollár mellett.

Olaszországban a líraleértékelés hatása az olasz ipari és egyéb eszközvásárlásokra fordított költségek csökkenése volt, amelyeket a globális vásárlóknak történő eladással „privatizáltak”. A vészhelyzetre irányuló terveket Soros képviseletében 1992. június 2-án Olaszországban, egy elhíresült találkozón tárgyalták meg a tengerparton Őfelsége, az Egyesült Királyság királynőjének jachtján, olasz kormányzati tisztviselők társaságában.

Az igazságügyi nyomozást 1995 októberében Paolo Raimondi, a Nemzetközi Polgárjogi Szolidaritási Mozgalom elnöke sürgette olasz ügyészekkel Milánóban, Rómában, Nápolyban és Firenzében. 1996 decemberéig a nyomon követés addig a pontig jutott, hogy a Római Magisztrátus Soros György nevét a letartóztatás alá vont személyek listáján tette közzé arra az esetre, ha Olaszországba látogatna azzal a szándékkal, hogy „az igazságosságot eltussolja” a vizsgálatok elől.

  1. Ez év tavaszán, majd nyarán Soros György és az ő Quantum Fundja állt a délkelet-ázsiai országok devizáit és tőzsdeértékeit sújtó spekulatív támadások élén, amely támadások összességében 30-70 százalékos devizaelértéktelenedést, destabilizációt, illetve elszegényedést kényszerítettek ki. A Nemzetközi Valutaalap a „globális tőkeáramlás” nevében támogatta Sorost, és Mahathir Mohamad malajziai elnök azt mondta egy Fortune-nek adott interjúban, hogy Soros „több milliárd dollárt törölt a gazdaságunkból”. Mahathir felvetette: „Meghatározott információkkal rendelkezünk arról, hogy ő benne van, és természetesen nem ő az egyetlen… de ő indította el.”

Forrás: Committee for the Republic of Canada

Az írás a Tűzfalcsoport blogján jelent meg