1992 szeptemberében a zsúfolásig telt Szabadság téren a rádió- és tévéelnök lemondásáért tüntettünk. A rendszerváltáskor ugyanis az ellenzéki pártok megegyezése értelmében Gombár Csaba került a Magyar Rádió és Hankiss Elemér a Magyar Televízió élére. Néhány héten belül azonban kiderült róluk, hogy kiegyensúlyozott vagy pláne nemzeti alapú tájékoztatás helyett a szabadon választott keresztény-konzervatív kormány ellenségeiként viselkednek, kiszolgálva az SZDSZ – és rajtuk keresztül a már akkor is létező, de (éppen a monopolizált egyoldalú média miatt) néven még nem nevezett globális erők – érdekeit.

A tüntetés fő szónoka a lefasisztázott, szélsőségesnek bélyegzett, de utólag már nyugodtan állítható, hogy vátesznek bizonyuló Csurka István volt. A két elfuserált elnök 1990-es kinevezéséről, az MDF–SZDSZ alkuról – amelyben akkor ő maga is részt vett – önkritikusan elismerte. „Tudhattam volna, hogy aki jó a körmös Bauer fiának, az nem lehet jó nekünk.”

Teltek az évtizedek, a nemzeti radikálisok megfordultak a MIÉP-ben, annak elsorvadásával pedig – főként a 2006-os események következtében – a zászlójukat magasba emelve mind népszerűbbé váló Jobbikba igazoltak. És most, 2018-ban azt a döbbenetes hírt kell olvasniuk több internetes portálon (de akinek van szeme a látásra, enélkül is rájöhetett), hogy a Jobbik és Gyurcsány pártja, a DK között valamiféle egyeztetés zajlik a választásokra. (Konkrét információ a szentesi körzettel kapcsolatban látott napvilágot, de a lebegtetett teljes ellenzéki összefogásba a DK–Jobbik frigy is beletartozna.)

Közben pedig a valasztas.hu-n a választókörzetek jelöltjeinek böngészése közben azt találja az ember: Budapest 3. sz. OEVK, XII. kerület. Bauer Tamás (DK) – nyilvántartásba véve.

Idézzük fel tehát, mit is mondott Csurka István, és véssük minden magyar hazafi fejébe, hogy el ne felejtse, és ne utólag kelljen tüntetnie, mint nekünk, 1992-ben a Szabadság téren:

„Aki (ami) jó a körmös Bauer fiának, az nem lehet jó nekünk!”