Még a hazai, jobboldali elemzők között is vannak olyanok, akik a migráció ügyében a V4 leggyengébb, legmegingathatóbb láncszemének tartják Prágát. Brüsszel már többször is megpróbálta „kiénekelni” Csehországot a visegrádiak csoportjából, mint egy olyan államot, amely fejlettségénél, hagyományosan meglévő polgári karakterénél fogva nem illik a V4-be.

Fotó: ShutterStock.com

Számos, hasonló tartalmú cikk jelent meg a nyugati médiában is, szerzőik nagy reményeket fűztek a Slavkovi Háromszöghöz, amelyet a V4 riválisaként igyekeztek megjeleníteni. Csakhogy ez a szövetség kifejezetten baloldali együttműködés volt, három, térségbeli szociáldemokrata kormány vett részt benne, Slavkov azonban Andrej Babiš csehországi és Sebastian Kurz ausztriai választási győzelmével látványosan összeomlott.

Nos, Miloš Zeman cseh köztársasági elnök végkép lehűtötte a brüsszeli reménykedőket karácsonyi üzenetében. Zeman, aki migránsválság és az annak örvén elszaporodó európai terrorcselekmények miatt korábban már javasolta a szabad fegyverviselés alkotmányba iktatását is, most is igen kemény szavakat használt. Azt mondta, hogy Brüsszel tervezett kötelező kvótarendszere abszolút szemben áll Csehország érdekeivel és senki sem mondhatja meg a cseheknek, kivel éljenek együtt. Hozzátette még azt is, hogy a NATO-nak is fel kell lépnie végre az Európára zúduló migránsáradattal szemben. Az elnök karakteres nyilatkozatait egyesek gyakran azzal intézik el Nyugaton, hogy „túl sokat iszik”… Most viszont hallgatnak Zeman hazai és külföldi ellenfelei, mert érzik, hogy sokkal komolyabb dologról van szó.

Nem véletlen ugyanis, hogy Zeman tavaly december elején kinevezte miniszterelnöknek a választásokon győztes párt, a jobbközép ANO vezetőjét, Andrej Babišt. Tette ezt annak ellenére, hogy akkor már biztosan tudta, egyetlen parlamentbe jutott párttal sem tud Babiš koalícióra lépni, ugyanis a rivális pártok elutasítják őt. A választásokon második helyet szerző ODS-t, vagyis a Polgári Demokrata Pártot maga Andrej Babiš próbálta becsalogatni a kormányzásba azzal az indokkal, hogy több közös pont is található a programjaikban. Az ODS-sel együtt 103 mandátuma lett volna a Babiš-féle kormányoldalnak a 200 fős prágai parlamentben, ami halovány többség ugyan, de mégiscsak többség. Az ODS azonban nem állt kötélnek, mert a cseh pártok mindegyike, így az ODS is arra számított, hogy ha Andrej Babiš képtelen többségi kormányt alakítani, akkor az államfő, vagyis a baloldali gyökerű Zeman új választást ír ki.

Nem így történt. A migrációellenes Zeman közel érzi magához a szintén karakteresen migrációellenes Andrej Babišt. December közepén ki is nevezte az új miniszterelnök által összeállított kisebbségi kormányt, melynek egyrészt ANO-képviselők, másrészt független szakértők a miniszterei. A kabinet idén január 10-én ismerteti a programját a parlamentben. Zeman már az korábban jelezte – az ANO riválisainak legnagyobb megrökönyödésére –, hogy ha sikertelen lesz Andrej Babiš első kormányalakítási kísérlete és programjának bemutatása, akkor is újra őt bízza meg kormányalakítással.

Andrej Babiš bejelentette, hogy olyan kormányprogramot alkot, amelyben benne lesz minden parlamenti párt elképzeléseinek egy-egy eleme. Arra törekszik tehát, hogy mindig legyen egy vagy két olyan parlamenti partnere a szakpolitikai döntések meghozatalánál, akik kívülről támogatják kisebbségi kormányát. Másrészt ez fontos politikai gesztus is, utalás egy, a korábbinál erősebb nemzeti egység megteremtésének szándékára.

A rivális pártok rezzenéstelen arccal fogadták a miniszterelnök bejelentését. Sértődöttek? Tény, hogy az ANO a szavazók protest voksaival aratta minden idők legnagyobb cseh választási győzelmét. A többieknek tehát szembe kell nézniük azzal, hogy valamit rosszul csináltak…