Ma reggel Kovács Lászlót, az MSZP egykori elnökét hallhattuk a Magyar Rádió 180 perc című műsorában. Botka László visszalépésről beszélt, de idős, sokat megélt emberként időről időre elkalandozott egy kicsit. Szorgosan szépítgetve a múltat. Azt mondta például, hogy önként lépett vissza annak idején Medgyessy Péter javára miniszterelnök-jelöltségtől. Mert nem akart miniszterelnök lenni.

Na de akkor miért csinálta végig a 2002-es választások előtt azt a hosszan húzódó, kínos epizódoktól sem mentes párton belüli vetélkedést, amelyben Horn Gyula, Németh Miklós és ő, vagyis Kovács László küzdött a jelöltségért?! A köznép csak a „három tenor” gigászi küzdelmeként emlékszik erre a harcra.

Persze, most erősen rontotta volna a Kovács-féle nyilatkozatról alkotott összbenyomást, ha elmondja az egykori pártelnök, hogy az államfői széket ígérték neki cserébe az MSZP mögött álló üzleti körök, ha átengedi a miniszterelnök-jelöltséget Medgyessy Péternek. Kovács László népszerűsége 36 százalékon állt ekkor a pártban, Medgyessy Péteré alig 12 százalékon…

Aztán semmi sem lett az államfői posztból, Kovács Lászlót megkérte néhány feltörekvő fiatal szocialista, hogy menjen ki inkább Brüsszelbe, „kibrusztolnak” neki valamilyen biztosi posztot. Havi négymillióért… Akkori áron persze. Ez hatott. Mindamellett Kovács Lászlónak, ha későn is, de is meg kellett tanulnia, hogy igen kockázatos dolog szocialistákkal „szerződést” kötni.

Most, Botka kapcsán azt mondta, hogy egy fontos posztra jelentkező ambiciózus embernek „szakpolitikai” erényekkel is rendelkeznie kell. Nos, Kovács László az energetikai biztos helyét pályázta meg annak idején az EU-ban. Vajon ő rendelkezett a megfelelő „szakpolitikai erényekkel” akkor, amikor a meghallgatásán olyanokat mondott, hogy a szén a modern energiatermelés legfontosabb forrása? Inkább adóbiztost csináltak belőle…

Ez az MSZP. Mára már csak szavak, üres fecsegések maradtak belőle.