Valamikor Helmuth Kohl azt mondta Orbán Viktornak, hogy egy nagy néppárt vezetőjének vigyáznia kell, nehogy parlamenti képviselethez jussanak a tőle jobbra álló erők. Más szóval, a néppártnak lehetőleg az egész jobboldali térfelet le kell fednie. Amióta a Jobbik középpárti státuszba került, némi fejtörést valóban okoz a Fidesznek, még akkor is, ha Vona Gábor szemmel láthatóan tesz arról, hogy véletlenül se jobboldali vetélytársként tekintsenek mozgalmára az emberek.

Mindenesetre a kohli jóslat most Németországban is bekövetkezett. A Bundestagban Merkeltől jobbra ott egy friss, majdnem tizenhárom százalékos erő, amely ráadásul korunk fő kihívásával, a bevándorlással kampányolt és ért el szép sikert. Azon kívül, hogy az AfD a harmadik legnagyobb párt lett, az igazi újdonság, hogy Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia és a többi ország után Németországban is komoly bevándorlásellenes mozgalom született. Ennek következményei egyelőre beláthatatlanok. Ahogyan ők presszionálni próbálják majd Merkelt, úgy a kancellár is mindent megtesz majd a mozgalom szétveréséért, felbomlasztásáért. Sok múlik azon azon is, hogy Merkel két új partnerével, vagy – valami csoda folytán – a régi nagykoalícióban folytatja-e a kormányzást. Nekünk, magyaroknak mindenesetre jó eredmény a tegnapi, mert Merkel immáron jobbra is játszik, olyan üzeneteket és gyakorlati lépéseket kell felmutatnia, amelyekkel talán visszaédesgeti a CDU-CSU-tól az AfD-be távozott szavazókat.

Aki pedig időt nyer, életet nyer. A magyar kormánynak jól jönne néhány csendes, konfrontáció nélküli esztendő a magyar-német kapcsolatokban. Legnagyobb ellenfelünk, Martin Schulz eltűnt a süllyesztőben, már csak az a kérdés, Angela Merkelnek milyen elképzelései vannak.