Jelenlegi hely

Beavatkozási kísérletre számíthatunk

Exkluzív interjú Cvetin Chilimanov szabadúszó macedón újságíróval, a Macedón Hírügynökség angol nyelven író munkatársával; a Stop Operation Soros nevű mozgalom tagjával.

–Hogyan kezdődött Soros beavatkozása Macedóniában, mik lehetnek az első jelek, amelyekre nekünk is fel kell figyelnünk?

– Soros beavatkozása Macedóniában az 1990-es évek legelején kezdődött, akkor még azzal az álcával, hogy a Balkánon kirobbant véres háborúk befejezésében kíván segédkezni. Ezzel a Soros-szervezetek hozzáférhettek az USA kormányzat hivatalos forrásaihoz, valamint diplomáciai álcát és védelmet kaphattak. Hamar világossá vált azonban, hogy a szervezetek ittlétének részben más oka is van: az ország feletti politikai hatalom megszerzése. A korábbi Macedón Kommunista Párt üdvözölte a Soros szervezeteket és gyorsan szoros együttműködést épített ki velük – mostanra már nehéz megállapítani, hol végződik a Macedón Szociáldemokrata Párt (a korábbi kommunista pártnak ez az új neve) és hol kezdődik a Macedón Nyílt Társadalom Alapítvány. Az alapítvány felbukkanása rengeteg új médiaorgánum létrejöttét jelentette, melyeket teleraktak a régi rezsim újságíróival, és amelyet az azóta morálisan és pénzügyileg is tönkrement baloldal üdvözölt, valamint pénzügyi támogatást, amit tudományos kutatásokra, baloldali bírák és ügyészek támogatására költöttek. Számos kutatóintézetet hoztak létre Soros anyagi hozzájárulásával, és ezek futószalagon gyártották a legújabb baloldali ideológiákat, főleg az USA-t mintául véve. Ezután következett az úgynevezett „utcai aktivizmus” az úgynevezett nem kormányzati szervek előadásában. Néhány közülük helyi volt, néhány speciális területtel (például környezetvédelemmel) foglalkozott, néhány országos szinten foglalkozott sajtószabadsággal és a jogrenddel – egy azonban közös bennük. Valahányszor konzervatív pártok vannak hatalmon, ezek a szervezetek rendszeresen készítenek káros jelentéseket, viszont mélyen hallgatnak, amikor a hatalmon lévő szociáldemokrata pártok visszaélnek a hatalmukkal.

– Pontosan mi a receptjük a káoszteremtésre és az ügyük előre vitelére?

– Elsősorban van egy folyamatos tendencia arra, hogy angol nyelven adjanak ki híreket vagy tanulmányokat, melyeknek célja a konzervatív kormányok rossz színben való feltüntetése: korrupt, antidemokratikus, bűnöző és hozzá nem értő kormánynak állítják be őket. Ezek a jelentések rendszerint olyan területeket fednek le, melyeket nehéz objektív módon megítélni, mint például a sajtószabadság vagy a bírói függetlenség. Példának okáért a Soros féle NGO-k megpróbáltak negatív jelentéseket készíteni a gazdasággal kapcsolatban, azonban ezek el is buknak, amikor a GDP növekedés, a növekvő külföldi befektetések és a munkanélküliség visszaszorításának mutatószámaira tekintenek, és azokkal ne tudnak vitatkozni. Akkor azonban, amikor leültetnek egy asztalhoz 10 hasonlóan gondolkodó baloldali újságírót és azok megállapítják, hogy az újságírók veszélyeztetve érzik magukat ezt pedig megírják egy tanulmányban, kevés dolgot tehetünk. Hogyan vitatkozz érzelmekkel? Ehhez hasonló írásokat használtak fel annak a hamis gondolatnak az elültetésére, hogy valami gond van a macedón demokráciával annak ellenére, hogy összességében remek eredményeket ért el a kormány a gazdaság növekedése és a közigazgatás hatékonyabbá tétele terén. A jelentéseket a baloldali adminisztrációk üdvözölték, többek között az Obama adminisztráció, valamint európai hivatalnokok, mint Federica Mogherini aki az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájáért felel, valamint Németország, Svédország, Hollandia stb. szociáldemokrata diplomáciai testületei. Ezeket a negatív jelentéseket aztán arra is használják, hogy parttalan vitákat folytassanak róluk az Európai Parlamentben és elvegyék az amerikai vagy európai konzervatív politikusok kedvét attól, hogy közbeavatkozzanak és védelmükbe vegyék Macedónia konzervatív kormányát. Specifikus taktikákkal kapcsolatban két módszer figyelhető meg Macedóniában. Az egyik a lehallgatás, poloskák használata, melyekhez a baloldalnak sokszor viszonylag könnyű hozzáférése van a régi és sokszor nem teljesen megreformált titkosszolgálatoknak, valamint a külföldi támogatóiknak köszönhetően. Ezt a módszert használták fel 2000-ben és 2015-ben is, mindkét esetben azt a látszatot keltve, hogy a konzervatív VMRO-DPMNE kormány végzett lehallgatásokat, holott azoknak a legtöbb áldozata VMRO tisztségviselő volt, ami világossá teszi, hogy ellenük irányult a lépés, nem ők szervezték. Ez a módszer nagyon hatékonyan fordítja a közvéleményt a kiszemelt célpont(ok) ellen. Láthattuk, hogy egyre többször vetik be más esetekben is, például Lengyelországban vagy az amerikai elnökválasztási kampányban, de az példátlan, amit a Soros vezette baloldali ellenzék Macedóniában művelt. Azok a titkosszolgálati emberek, akik felelősek voltak a lehallgatásért, közvetlen szálakkal kötődnek a macedóniai Nyílt Társadalom Alapítványhoz, melynek vezetőségi tagjai közül egyébként, köztük annak vezetője Vladimir Milcin is, bizonyítottan együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal, például demokratapárti disszidensek letartóztatásának elősegítésével. A másik módszer a káoszteremtésre a parlament megtámadása. AZ SDSM párt három alkalommal rendezett színjátékot a parlamentben (2010, 2012, 2016), melyeket mindig ők provokálták, de olyan színben tüntették fel, mintha azokért a konzervatívok lennének felelősek. 2012-ben az SDSM megpróbálta lerohanni a parlamentet, 2016-ban pedig párhuzamos ülést tartottak pontosan akkor, amikor a VMRO szimpatizánsai gyűlést tartottak az épület előtt; úgy rendezték meg, hogy kiprovokálják belőlük, hogy berontsanak a parlamentbe. Ha Magyarországon hasonló esetek fognak történni, amelyek rendszerint azzal kezdődnek, hogy valaki beül a házelnöki székbe, vagy meg akarják akadályozni a költségvetés elfogadását (mint 2012-ben Macedóniában és a közelmúltban Lengyelországban is), akkor nagyon fontos lesz megőrizni a hidegvérüket és tisztában lenni azzal, hogy a baloldal célja az áldozatszerep felvétele és a jobboldal erőszakos támadóként való feltüntetése. A Soros által támogatott diákszervezetek rendszeresen szerveztek utcai tiltakozásokat is: többek között egyetemeket foglaltak el és megpróbáltak középiskolásokat meggyőzni, hogy lógjanak el óráról és csatlakozzanak a gyakran nagyon alacsonyan látogatott gyűléseikre. Ezek a demonstrációk általában olyan témák köré szerveződnek, amelyek érzelmileg túlfűtöttek: a baloldal szinte szó szerint „üldözi a mentőket” hogy olyan eseteket találjanak, amelyeket ráfoghatnak a kormányra. A mi esetünkben megpróbálták átpolitizálni egy fiatal konzervatív újságíró halálát, aki egy tragikus autóbalesetben hunyt el, egy fiatal konzervatív szavazó halálát, aki rendőri brutalitás miatt vesztette életét és egy olyan lány halálát, aki gerinc-rendellenességgel született. Ezeknek az embereknek a halálát a kormányra akarták kenni, mondván ezeket vagy ők rendelték meg, vagy próbálják eltusolni. Konzervatív politikusok ellen szélsőségen személyeskedő támadásokat indítottak. A baloldal azon dolgozik, hogy dehumanizálja a jobboldalt és minden konzervatív szavazót embertelennek állítson be.

– Mire számítsunk a következő pár hónapban?

– A magyar országgyűlési választások közeledtével arra számítok, hogy a budapesti amerikai nagykövetség részéről vagy az Obama korszakból megmaradt, más misszióhoz tartozó diplomaták (pl. EBESZ misszió Bécsben) részéről lesznek folyamatos beavatkozási kísérletek. Azt láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy Trump van kormányon, az USA adminisztráció még így is támogatja a budapesti Soros egyetemet, amely sok olyan baloldalinak ad otthont, akik nagyban hozzájárultak a régióban szervezett erőszakos tüntetésekhez. Szorosan együttműködnek és összehangolják tevékenységüket EU-s diplomatákkal, különösen azokban az országokban, ahol a külügyminisztériumot a baloldal vezeti, sajnos ez mondható el Németországról is. Az Orbán kormány elleni támadásban minden bizonnyal részt vesznek majd furcsa üzletemberek, akiknek ígértek valamit azért cserébe, hogy utcai tüntetéseket vagy olyan sajtóorgánumokat támogassanak, ahol kritizálják a kormányt. Színlelt támadások baloldali szervezetek vagy szimbolikus helyek, például emlékművek ellen szintén nagyon valószínű, hogy elő fognak fordulni. Ezeket úgy akarják majd beállítani, mintha a konzervatív párt erőszakos lenne és megtámadná az ellenfeleit. Arra számítok Magyarországon is, hogy akármilyen tragikus vagy megosztó esemény történik a választásokig, azt a baloldal fel fogja használni arra, hogy megossza a társadalmat és ürügyként használja fel tüntetések szervezésére ahol megtámadják majd a rendőröket. Hamisított emaileket vagy megszerkesztett hangfelvételeket szintén bevethetnek. Médiaorgánumok, mint például a Politico, a Buzzfeed, a Financial Times vagy az Economist általában a baloldalt támogatják és számíthatnak is rájuk abban, hogy bármilyen kárt okozó információt – legyen az igaz vagy hamis – felfújjanak, amit csak találnak. Egy hataloméhes baloldali szervezettel van dolgunk, amely az Obama adminisztráció alatt radikalizálódott és veszélyt jelent az európai politikai stabilitásra, megállni pedig nem fog.                                                                                                                                              

– Hogyan tudunk ez ellen harcolni?

– Egy jó módja a társadalom folyamatos tájékoztatása a radikális álláspontokról, amelyeket a Soros vezette szervezetek képviselnek. Ezek között nyilvánvalóan a vezető ügy az, hogy szerinte Európában nincs szükség határokra a Közel-Kelet felé, amely nézet már így is rengeteg terrortámadást és más incidenst eredményezett Európa szerte, valamint átalakította a kontinens politikai színterét. Nem kevésbé káros az a szándéka, hogy egy föderális Európát hozzon létre; ezt is folyamatosan közvetíteni kell a választópolgárok felé: ha a baloldalnak lenne rá lehetősége, boldogan lemondanának minden szuverenitásról azért, hogy egy nem választott politikus irányíthasson Brüsszelből. A családdal, örökbefogadással, abortusszal, droghasználattal, az egyházzal s a gazdasággal kapcsolatos nézeteik is rendkívül radikálisak. Már az is elégséges ellenben nagyon fontos, ha felsoroljuk ezeket a közvéleménynek és követeljük a baloldali csoportosulások politikusaitól, hogy foglaljanak állást a kérdésben. Miközben felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyes nézeteik vannak, a pénzmozgásokat is követnünk kell a Soroshoz tartozó és hozzá közeli alapítványoktól, a hasonló gondolkodású diplomáciai testületektől és gyanús üzletemberektől az NGO-k és tüntetésszervezők irányába. A polgárok közösségét folyamatosan tájékoztatni kell arról, hogy egy tüntetést egy valóban civilként működő csoport, vagy politikai összeköttetésekkel rendelkező egyén szervez, esetleg ilyen személyek külföldről támogatott csoportja. Az erre hatáskörrel rendelkező nyomozati szerveknek kötelessége lenne utánajárni a pénzáramlásnak, vajon van-e összefonódás politikai pártok és civilnek tűnő szerveződések között, ez esetben ugyanis szó lehet tiltott pártfinanszírozásról is. Azokban az esetekben, amikor diplomáciai küldöttségek támogatnak NGO-kat, őket és az őket küldő államokat figyelmeztetni kell arra, hogy a pénzügyi hozzájárulásnak politikamentesnek és méltányosnak kell lennie. Az európai és amerikai konzervatív partnereinket tájékozatni kell és a manipulatív támadásokra - amelyek jelentős részében a szuverenitáspárti kormányokat azzal vádolja, hogy nem demokratikusak – minél hamarabb válaszolni kell. 

Forrás: Tűzfalcsoport