Konferenciát rendeztek Budapesten a Soros-hálózat magyarországi kitartottjai. Az ankéton világossá vált, hogy a Soros finanszírozta szervezetek három fronton kezdenek majd hadműveletekbe: bojkottálni fogják a civiltörvényt, 220 szervezet bevonásával átláthatóság elleni propaganda-hadjáratba kezdnek, valamint nemzetközi kapcsolataikra támaszkodva gyakorolnak nyomást Magyarországra.

Fotó: MTI/EPA

Konferencia a polgári engedetlenségről és a civil bojkottról címmel rendezett gyorskonferenciát az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) kedden, Budapesten. Az eseményre a nem kormányzati szervezetek átláthatóbb működését lehetővé tevő törvény elfogadása után három, és Alexander Soros magyarországi látogatása után bő egy héttel került sor. A szivárványos zászló alatt megtartott eseményen Soros György jól ismert élmunkásai sorakoztak fel.

A konferencia megnyitóján Majtényi László EKINT-elnök azt mondta, rájuk nem vonatkozik a civiltörvény: az csak egyesületekre és alapítványokra ró kötelezettségeket, az EKINT pedig egy nonprofit közhasznú kft. Majtényi világossá tette egyúttal azt is, hogy kft.-jük tárt karokkal fogadja azokat a „civileket”, akik nem akarnak eleget tenni az új jogszabályban foglalt szigorúbb elszámolási kötelezettségeknek. Így tehát Soros általi finanszírozásukat továbbra sem kellene feltüntetniük a tényeket inkább elhallgatni igyekvő magyarországi Soros-lobbistáknak.

Itt jegyezzük meg, hogy a Majtényi által felkínált lehetőség egy sokkal központosítottabb működés felé nyitná meg az utat a Soros György kifizetési listáján szereplő szervezetek számára. Majtényi eddig mindig Soros megbízható emberének számított, így nem lenne meglepő, ha az eddig csekély eredményt felmutatni képes NGO-kat („civileket”) most új támadóékbe kívánná szervezni az amerikai milliárdos és nemrég Budapesten eligazítást tartó fia, Alexander Soros.

A konferencia következő felszólalója, Miklósi Zoltán, az EKINT kutatója és a Soros-egyetem oktatója elmondta: politikai véleménynyilvánításként értelmezhető némely törvénysértés. Ugyanis ilyen esetekben a törvénysértés a meggyőzés eszközeként szolgál. A mélyen bolsevista gondolatokat azzal igyekezett alátámasztani, hogy álláspontja szerint, Magyarország nem minden polgára tekinthető ma egyenlőnek és szabadnak.

Egy másik felszólaló, Somody Bernadette jogász megszámlálhatatlanul sokszor ismételte el: „ha így értelmezzük a jogot”, illetve „ha így tekintünk a jogi keretekre”. A parttalan jogászkodás lényege annyiban foglalható össze, hogy a normaszegésre készülő személyek és szervezetek az esetleges eljárások során hivatkozzanak alapvető emberi jogaikra, így véleménynyilvánításként feltüntetve a törvénysértéseiket (vö.: emberjogizmus).

A felszólalók sorában a természetesen Soros-pozitív Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta következett. Pardavi kijelentette: nem engedelmeskednek a civiltörvénynek. Sőt, 220 szervezet bevonásával ellenkampányt indítanak. Általános és elmaradhatatlan rettegésként azt is kifejtette, hogy a törvény szörnyen megbélyegző és kirekesztő, valamint megfélemlítő. Ha máshogy nem megy a nyomásgyakorlás, akkor nemzetközi porondra kell vinni az ügyet. Pardavi magabiztossága nem tekinthető véletlennek, hiszen hálózatuk igazságszolgáltatásba való beépülését blogunk leplezte le ITT, ITT és ITT is.

Arról, hogy az említett 220 szervezet miből kívánja finanszírozni az „ellenkampányt”, valamint azt, hogy milyen adatbázisból dolgoztak, nem esett szó.

Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója is szóhoz jutott. Szabó jogi tanácsadást kínált azoknak a polgári engedetleneknek, akik törvénysértéssel akarják kifejezni véleményüket. Az akció előtt akár tippeket is adnak. Hogyan érdemes nekiállni a végrehajtásnak úgy, hogy a cselekmény ne járjon komoly jogi felelősségre vonással… Az esetleges akció után pedig a személyek védelméről is szívesen gondoskodnak.

A felszólalók sorát a sorosista üdvtörténet egyik állócsillaga, Misetics Bálint zárta. A tátikás értelmiség feleslegességét mi sem mutatja jobban, hogy Misetics a polgári engedetlenség és a lelki ellenszegülés kapcsolatáról beszélt. Lelki okokra hivatkozva akarta legitimálni az engedetlenséget. Szerinte egy ilyen akcióban szerepet vállaló aktivista az alkotmány legnagyobb barátja és a jogállam utolsó igazságos védőbástyája. Az állampolgároknak pedig 8 millió kis alkotmánybíróságként kellene működniük.

Ismert, hogy Misetics prominens előadója volt a kunbábonyi és más helyeken szervezett, radikális aktivistáknak tartott titkos, de később dekonspirálódott kiképzéseknek is. A pártszékházak ablakának bezúzását természetesen ezúttal is elhallgatta.

A konferencia zárásaként végül Majtényi ragadta magához a szót, aki a terem levegőtlenségétől és az elhangzottaktól felbátorodva kemény hadüzenetet fogalmazott meg Magyarország számára: „Ha az állam helyében lennék kétszer is meggondolnám, kivel húzok ujjat, pláne ha az okosabb nálam”.

Kemény ősz elé nézünk…

Az eredeti írás a Tűzfalcsoport blogján olvasható